Back to top

Milyen kártevő ellen véd a sör?

Léteznek olyan növényvédő hatású anyagok, amelyek szinte minden háztartásban előfordulnak, vagy egyszerűen beszerezhetők, illetve erdőn-mezőn begyűjthetők. Ezek megújított listáját adta közre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az Európai Unióban már 18 „egyszerű anyag” engedélyezett a növények védelmére.

Ezek élelmiszerként, vagy gyógyhatású anyagként forgalmazott termékek, de bizonyíthatóan van növényvédelmi hatásuk, és a megadott felhasználási körülmények között nem jelentenek kockázatot a környezetre, illetve az emberi egészségre. 

Ezek az anyagok is közösségi értékelésen mennek keresztül, és a tagállamok szavaznak arról, hogy jóváhagyhatók-e növényvédő hatású anyagként. A jóváhagyás határozatlan idejű, és sem a forgalmazásuk, sem felhasználásuk nem igényli a növényvédő szereknél szükséges engedélyezési eljárás lefolytatását. Elsősorban nem növényvédőszer-boltokban, hanem élelmiszerboltban, háztartási boltban vagy gyógyszertárban lehet őket megvásárolni.

Sörrel a házas és meztelencsigák ellen lehet védekezni: talajba süllyesztett edénybe sört öntünk, és az összecsalogatja a csigákat a kertből. Ha sok a kártevő, négyzetméterenként egy sörcsapdát készítsünk.

A mustármagport búzaszemek gombák elleni csávázására lehet használni, sűrű pép formájában.

A konyhasó oldatát (0,6-2 kg/100 liter víz) szőlőben javasolják kipermetezni tarka szőlőmoly, illetve lisztharmat elleni védekezésre. A sok só káros a talajéletre, ezért egy hektárra maximum 6 kg juttatható ki.

A napraforgóolaj szabadföldi paradicsom lisztharmata ellen hatásos, 0,1-0,5 százalékos hideg vizes szuszpenzió formájában.

A tejipari melléktermék tejsavó oldata hajtatott uborka, tök, cukkini lisztharmat elleni védelmére alkalmas.

Szódabikarbóna 0,5-1-2 százalékos oldatával lisztharmat ellen védekezhetünk, bogyósokban, almában, szőlőben, illetve leszüretelt gyümölcsök tárolási betegségei ellen az oldatba mártva.

Az ecetet zöldségmagok csávázására vagy a vágóeszközök fertőtlenítésére használhatjuk. Csávázásra az 5-10 százalékos ecetet 1:1 arányban hígítsuk vízzel, és néhány percig áztassuk benne a magvakat.

Répacukor és gyümölcscukor is lehet növényvédő szer, mégpedig az alma és a csemegekukorica molykártevőit lehet távol tartani, ha megelőzésképpen használjuk az oldatukat.

A lecitin megtalálható a tojássárgájában, különböző olajokban, az élelmiszeriparban emulgeáló- és stabilizálószerként használják. A növényvédelemben lisztharmatfélék, tafrinás levélfodrosodás, peronoszpóra és a rózsa gombás betegségei ellen vethetjük be. Erre az anyagra élelmezés-egészségügyi várakozási időt is előírtak, ami gyümölcs, zöldség esetében 5, szőlőnél 20 nap.

A mésztej (kalcium-hidroxid) 12, illetve 24 százalékos vizes szuszpenziója alma, körte és csonthéjasok kéregrákja ellen hatásos. Lombhullás után a fás részeket kezeljük vele 2-7 alkalommal. Rákos sebek, illetve a metszési sebek ecsetelésére is használhatjuk.

A diammónium-foszfát (DAP) műtrágya, és a gyümölcsösökben egyes kártevőket lehet összecsalogatni vele, 40 g/l-es oldata alkalmas a cseresznyelégy, a földközi-tengeri gyümölcslégy csapdázására. Fánként egy csapda kihelyezése javasolt.

A hidrogén-peroxid jól ismert erős fertőtlenítő szer, amit magvak csávázására lehet használni, illetve hajtatásban az eszközök fertőtlenítésére alkalmas.

Az agyagos faszén aktív szenet, feketeszenet és bentonitot tartalmaz, szőlőben használható az esca betegséget okozó talajlakó gombák elleni védekezésre, hektáronként 500 kilogrammot a talajba dolgozva.

A mezei zsurló főzete számos növényen alkalmas a lisztharmat, varasodás, szürkepenész, fitoftóra, szeptória elleni védelemre. A főzetet szárított zsurlóból készíthetjük. Tíz liter hideg vízben áztassunk 20 dkg szárított hajtásrészt 30 percig, majd 45 percig forraljuk. Miután a főzet kihűlt, finom szűrőn átszűrjük, és 10-szeresére hígítjuk.

A fűzfakéreg hatása nagyon hasonló a mezei zsurlóéhoz, ugyanazokra a betegségekre lehet használni. Tíz liter vízben 67 gramm fűzfakérget kell főzni két órán keresztül, majd a kihűlt oldatot leszűrjük és kémhatását 6,2 pH-ra állítjuk be, és vízzel háromszorosára hígítjuk.

A tengeri kagylókból nyert kitozán oldata fokozza a növények természetes ellenálló képességét, ezért megelőző védekezésre lehet használni gombás és baktériumos betegségek ellen.


 


 


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

A levegőből élő növények

Otthonunk egyedi díszei lehetnek ennek a roppant hálás növénycsoportnak a tagjai, már csak amiatt is, hogy többségüket nem kell cserépben tartani, így számos dekorációs megoldásban szerepet adhatunk a Tillandsiáknak. Tarthatjuk egy szép faágra kötözve, floráriumban, de akár a csempére is ragaszthatjuk e növényeket.