Back to top

Veszélyben a magyar fodros tollú galamb

A fodros tollú galambok a tollalakzatos galambok közé tartoznak. Jellemzőjük, hogy fedőtollaik külső harmada a tollgerinc egyenlőtlen növekedése következtében dugóhúzószerűen megcsavarodik, s ezért a tollazat jellegzetes fodros kinézetet nyer. A magyar fodros galambok sorsa a múlt század utolsó évtizedeiben szomorú, de reméljük, nem végzetes fordulatot vett.

Fotó: dr. Zsolnay Miklós
A hazai fodros galambok tenyésztése erősen visszaszorult, kiállított létszámuk megcsappant, és a fajtaváltozat részben áldozatul esett a fajtacsoportban nemzeti vonatkozásban nem érdekelt német tenyésztők egységesítési szándékának, amely a fajtaváltozatokat nem, csak az egységes fodros galambokat ismeri el. (Az egységesítési akarat a pávagalambok esetében is tetten érhető, de hozhatnánk példát a nyúltenyésztés témaköréből is, ahol az utóbbi évek globalizációs nyomásának hatására a belga és a német óriásnyúl egyre inkább egybemosódik, és ma már sok országban a két fajtát egy egységes fajtaleírás alapján egyszerűen csak óriásnyúlként mutatják be.) A fentiek miatt a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége kiadásában 2011-ben megjelent Fajtaleíró könyvben a magyar fodros leírása már nem is szerepel, csak az egységes fodrosgalamb ismérveit szerepeltetik.

Hisszük, hogy a magyar fodrosgalambok története ezzel nem ért véget. Alacsony létszámban bár, de ma is létezik és tenyésztik, érvényes fajtaleírással rendelkezik, sajnálatos módon azonban a nemzetközi szövetség (EE) fajtalistáján nem szerepel. A franciák a fodrosgalambjaikat napjainkban is nemzeti fajtáik között tartják számon, azzal az eltéréssel, hogy ma már az eredeti fehér színű galambokon túlmenően más színekben is tenyésztik. Reméljük, hogy őseink tenyésztői munkája hazánkban sem vész kárba, egynéhány tenyésztő kedvet kap az attraktív megjelenésű magyar fodrosgalambok tenyésztéséhez, s így pár év múlva ezeknek a galamboknak a legszebb példányaiban is gyönyörködhetünk kiállításainkon. Ígéretük szerint a magyar fodrosok feltámasztásához a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége is minden támogatást megad.

Erről a jobb sorsra érdemes magyar galambfajtánkról hamarosan olvashatnak részletesebben is a Kistermelők Lapjában dr. Zsolnay Miklós tollából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Már októberben megkezdődik a tejtermelést segítő támogatások kifizetése

A takarmánypiaci helyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium intézkedett a tejágazat számára biztosított 30 milliárd forint célzott támogatás mielőbbi kifizetése érdekében – közölte Nagy István tárcavezető.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.

6000 sertést „dobnak ki” a munkaerőhiány miatt

Több ezer sertés kényszervágására került sor az Egyesült Királyságban, mivel a Brexit és a COVID járvány következtében nincs elég mészáros illetve vágóhídi munkás.