Back to top

Veszélyben a magyar fodros tollú galamb

A fodros tollú galambok a tollalakzatos galambok közé tartoznak. Jellemzőjük, hogy fedőtollaik külső harmada a tollgerinc egyenlőtlen növekedése következtében dugóhúzószerűen megcsavarodik, s ezért a tollazat jellegzetes fodros kinézetet nyer. A magyar fodros galambok sorsa a múlt század utolsó évtizedeiben szomorú, de reméljük, nem végzetes fordulatot vett.

Fotó: dr. Zsolnay Miklós
A hazai fodros galambok tenyésztése erősen visszaszorult, kiállított létszámuk megcsappant, és a fajtaváltozat részben áldozatul esett a fajtacsoportban nemzeti vonatkozásban nem érdekelt német tenyésztők egységesítési szándékának, amely a fajtaváltozatokat nem, csak az egységes fodros galambokat ismeri el. (Az egységesítési akarat a pávagalambok esetében is tetten érhető, de hozhatnánk példát a nyúltenyésztés témaköréből is, ahol az utóbbi évek globalizációs nyomásának hatására a belga és a német óriásnyúl egyre inkább egybemosódik, és ma már sok országban a két fajtát egy egységes fajtaleírás alapján egyszerűen csak óriásnyúlként mutatják be.) A fentiek miatt a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége kiadásában 2011-ben megjelent Fajtaleíró könyvben a magyar fodros leírása már nem is szerepel, csak az egységes fodrosgalamb ismérveit szerepeltetik.

Hisszük, hogy a magyar fodrosgalambok története ezzel nem ért véget. Alacsony létszámban bár, de ma is létezik és tenyésztik, érvényes fajtaleírással rendelkezik, sajnálatos módon azonban a nemzetközi szövetség (EE) fajtalistáján nem szerepel. A franciák a fodrosgalambjaikat napjainkban is nemzeti fajtáik között tartják számon, azzal az eltéréssel, hogy ma már az eredeti fehér színű galambokon túlmenően más színekben is tenyésztik. Reméljük, hogy őseink tenyésztői munkája hazánkban sem vész kárba, egynéhány tenyésztő kedvet kap az attraktív megjelenésű magyar fodrosgalambok tenyésztéséhez, s így pár év múlva ezeknek a galamboknak a legszebb példányaiban is gyönyörködhetünk kiállításainkon. Ígéretük szerint a magyar fodrosok feltámasztásához a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége is minden támogatást megad.

Erről a jobb sorsra érdemes magyar galambfajtánkról hamarosan olvashatnak részletesebben is a Kistermelők Lapjában dr. Zsolnay Miklós tollából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.