Back to top

Veszélyben a magyar fodros tollú galamb

A fodros tollú galambok a tollalakzatos galambok közé tartoznak. Jellemzőjük, hogy fedőtollaik külső harmada a tollgerinc egyenlőtlen növekedése következtében dugóhúzószerűen megcsavarodik, s ezért a tollazat jellegzetes fodros kinézetet nyer. A magyar fodros galambok sorsa a múlt század utolsó évtizedeiben szomorú, de reméljük, nem végzetes fordulatot vett.

Fotó: dr. Zsolnay Miklós
A hazai fodros galambok tenyésztése erősen visszaszorult, kiállított létszámuk megcsappant, és a fajtaváltozat részben áldozatul esett a fajtacsoportban nemzeti vonatkozásban nem érdekelt német tenyésztők egységesítési szándékának, amely a fajtaváltozatokat nem, csak az egységes fodros galambokat ismeri el. (Az egységesítési akarat a pávagalambok esetében is tetten érhető, de hozhatnánk példát a nyúltenyésztés témaköréből is, ahol az utóbbi évek globalizációs nyomásának hatására a belga és a német óriásnyúl egyre inkább egybemosódik, és ma már sok országban a két fajtát egy egységes fajtaleírás alapján egyszerűen csak óriásnyúlként mutatják be.) A fentiek miatt a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége kiadásában 2011-ben megjelent Fajtaleíró könyvben a magyar fodros leírása már nem is szerepel, csak az egységes fodrosgalamb ismérveit szerepeltetik.

Hisszük, hogy a magyar fodrosgalambok története ezzel nem ért véget. Alacsony létszámban bár, de ma is létezik és tenyésztik, érvényes fajtaleírással rendelkezik, sajnálatos módon azonban a nemzetközi szövetség (EE) fajtalistáján nem szerepel. A franciák a fodrosgalambjaikat napjainkban is nemzeti fajtáik között tartják számon, azzal az eltéréssel, hogy ma már az eredeti fehér színű galambokon túlmenően más színekben is tenyésztik. Reméljük, hogy őseink tenyésztői munkája hazánkban sem vész kárba, egynéhány tenyésztő kedvet kap az attraktív megjelenésű magyar fodrosgalambok tenyésztéséhez, s így pár év múlva ezeknek a galamboknak a legszebb példányaiban is gyönyörködhetünk kiállításainkon. Ígéretük szerint a magyar fodrosok feltámasztásához a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége is minden támogatást megad.

Erről a jobb sorsra érdemes magyar galambfajtánkról hamarosan olvashatnak részletesebben is a Kistermelők Lapjában dr. Zsolnay Miklós tollából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.