Back to top

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

A búbos cinege nyugat-palearktikus elterjedésű faj, a nagy fenyvesek fészkelője. Hazánkban is a tűlevelű erdők, elsősorban a lucosok lakója. Bár tulajdonképpen hegyvidéki faj, terjeszkedik és megjelent a síkvidéken is, így fészkel a tűlevelűekkel elegyes erdőkben, parkokban és arborétumokban is. A hazánkban élő párok becsült száma nagyjából négyezer. Állandó madár, a költési időn túl kóborol. Ilyenkor elsősorban ott bukkan fel, ahol fenyőfák állnak. A kóborló példányok néha a vegyes cinegecsapatokhoz csatlakoznak.

A búboscinege
A búboscinege
Fotó: Bécsy László

A tojó március végén, de inkább áprilisban rakja le 4-8 fehér alapon rozsdavörösen foltozott tojását. Egyedül kotlik, a fészket ritkán, rövid időre hagyja el, hogy táplálékot keressen. Amíg a kotlás tart, a hím a közelben őrködik, énekel, de eteti is párját. A tojásokat a tojó naponta rakja le, és amíg a fészekalj nem teljes, mohával gondosan betakarja őket. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk eleinte rajtuk marad, folyamatosan melengeti őket, a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő etet, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig hordják a hernyókat, pókokat a fészekhez. A fiókák háromhetes korukban már az odú szájában várják szüleiket, és néhány nap múlva kirepülnek. A szülők önállósodásukig etetik őket.

A búbos cinege elsősorban a magas fenyőfák koronaszintjében kutat táplálék után, de a fiatalosokban gyakran egészen alacsonyan is keresgél. Néha a kéreg repedéseiből emeli ki a petéket vagy bábokat. Tápláléka tavasszal és nyáron kizárólag rovarokból és pókokból áll, nagyon sok, a tűlevelűeket károsító rovart fogyaszt. Télen magokat is eszik, de a póktáplálék ekkor is jellemző. Alkalmilag jár az etetőre.

Az írás Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában februári számában közzétett cikke alapján készült, melyben részletesebben is olvashatunk e cinegefajról.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…