Back to top

Sokat javult a kutyatartási kultúra

Tízezerrel csökkent a gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma a kötelező chipezés bevezetése óta, ugyanakkor a legnagyobb problémát még mindig a több tízezernyi gazdátlan eb jelenti. A Nébihet a mikrochip-leolvasó hálózatról, állategészségügyi intézkedésekről kérdeztük, de szóba került a Telenor is.

2013 óta minden négy hónaposnál nagyobb kutyába kötelező mikrochipet tenni, és az azóta eltelt négy év bőven elég volt ahhoz, hogy a gazdik hozzáállása megváltozzon. A Nébih szerint a 21. századra világszerte megváltoztak az állattartási szokások, a fejlett társadalmakban a kutya már nemcsak házőrző, hanem számos háztartásban társként éli mindennapjait.

elsősorban a fővárosban és az ország nagyobb városaiban figyelhető meg, hogy az utóbbi években sokat javult a felelős kutyatartási kultúra.

Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója szerint összesen 1,6 millió chipelt kutya szerepel a nyilvántartásban, viszont ez az adat nem teljesen pontos, mert sok gazdi nem jelenti be kutyája elpusztulását. Az ő becslései szerint is tipikusan a főváros és a nagyvárosok agglomericójában találhatók a chippelt állatok, a kistelepüléseken, tanyavidékeken pedig kevésbé jellemző. 

A Nébih által rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok alapján 2013. január 1-je óta jelentős, egyben örvendetes változásokat vont maga után a szigorúbb szabályozás,

így például 30 ezerről 20 ezer alá csökkent a hazai gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma.

Óvári András szerint ez részben a mikrochip-hálózat hatékonyságának, részben pedig a civilszervezetek, állatmentők munkájának köszönhetően mérséklődött ilyen jelentősen, hiszen egy nagyobb állatotthonban megfordul akár négy-ötszáz kutya is. 

A felelős állattartást célzó intézkedések ugyanakkor nem szűkíthetők le csupán a mikrochip-jelölési kötelezettség bevezetésére. A Nébih – a sokoldalú és hosszú távra szóló tudatformálás jegyében – számos kezdeményezéssel igyekszik felhívni a gazdák figyelmét az állatok iránti felelősségre, a megfelelő bánásmód szabályaira.” - közölte a hivatal. 

Tennivaló természetesen továbbra is akad, különösen a hazai kistelepüléseken, illetve azokon a helyeken, ahol a kutyákat még mindig „haszonállatnak” tekintik. Ezen a mára elavult szemléleten a szigorú jogi szabályozás bevezetésével, és az azt erősítő, céltudatos hatósági szerepvállalással lehet változtatni.

A Nébih említett intézkedései: 

  • 2013-ban indult Szabad a gazdi program. A kezdeményezés azon a koncepción alapul, hogy a gazdátlan kutyák problémája mindannyiunk közös ügye, amely ellen csakis felelős hozzáállással tehetünk, például kutyavásárlás helyett örökbefogadással. A program érdeme, hogy az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal nőtt az ebrendészeti telepekről gazdához kiadott kutyák aránya.
  • A Nébih Látótárs projektjében egy vakvezető kutya (Radar) életébe kaphatnak bepillantást az érdeklődők. A program – amelyben a hivatal Radar kiképzésének költségeit is viselte – egy segítő kutya mindennapjain keresztül mutatja be, hogyan válhat egy kutyus gazdája teljes értékű társává.
  • A közelmúltban két kiadvány is megjelent a Nébih gondozásában: az óvodásoknak és a kisiskolásoknak készült el a „Harmóniában együtt”, a Vigyél Haza Alapítvánnyal közösen pedig a „Kutyakötelesség - Útmutató a kutyatartás jogszabályi előírásaihoz” címmel, amely a kutyatartás szabályaira és a felelős kutyatartás gyakorlati szabályaira hívja fel az emberek figyelmét.
  • A 2017 nyarán útjára indított „Ne hagyj az autóban!” matricakampány segítségével kedvenceink hőség okozta egészségkárosodásának igyekeztek elejét venni.
  • Emellett a Nébih honlapján és Facebook profilján is folyamatosan kommunikálják a felelős állattartással kapcsolatos tudnivalókat és tanácsokat

A gazdátlan kutyák okozzák a legtöbb fejfájást

Az élelmiszer-biztonsági hivatal közlése szerint általánosságban elmondható, hogy azokon az országrészeken nagyobb a probléma, ahol a chippel rendelkező kutyák aránya alacsony. A gondot elsősorban a kóbor, gazdátlan kutyák jelentik.

A kóbor kutyák száma továbbra is több tízezerre tehető hazánkban a Nébih becslései szerint.

Ezeknek az állatoknak sajnos csak egy része rendelkezik mikrochippel, az ő beazonosításuk és hazajuttatásuk szempontjából azonban kedvező fejlemény, hogy vidéken is egyre több új állatbarát helyszín (éttermek, szállodák, kávézók), önkéntes állatorvos, állatgyógyszertár és klinika jelzi a csatlakozási szándékát a mikrochip-leolvasó hálózathoz.

A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly novemberi közlése szerint több mint 240 elkóborolt kutya juttott vissza gazdájához 2017-ben, a Vigyél Haza Alapítvány 2015-ben létrehozott ingyenes mikrochip-leolvasó hálózatának köszönhetően. Az ehhez szükséges mobilinternet hozzáférést a Telenor biztosítja, a cég az elmúlt évben kiküldésekor nyolc, mobilnet kapcsolattal ellátott táblagéppel járult hozzá az alapítvány munkájához. 

A norvég telekommunikációs vállalat hazai jövője kérdéses, a sajtó a közelmúltban sokat cikkezett arról, hogy vételi ajánlatot kapott a társaság magyar leányvállalatára. Megkérdeztük a Nébihet, hogy egy felvásárlás vagy egy esetleges kivonulás miképpen befolyásolná a mikrochip-leolvasó rendszer működését:

„A Vigyél Haza kutyakereső mobil alkalmazás – melyben a mikrochip-leolvasó helyek is megtalálhatók – szolgáltatótól függetlenül, minden platformon ingyenesen működik.

A Telenor anyagi és szakmai segítséget nyújtott az applikáció fejlesztéséhez, valamint (vissza nem térítendő támogatásként) mobil eszközöket adományozott az alapítvány önkéntes állatorvosainak, annak érdekében, hogy a chipszám alapján lekérdezhető adatokhoz bárhol és bármikor hozzáférhessenek. Ezzel egyidejűleg, 2017 novemberében a Nébih 55 chipleolvasó készülék biztosításával járult hozzá ahhoz, hogy a mikrochip-leolvasó hálózat országossá bővüljön.” - tudtuk meg a hivataltól. 

November óta közel megduplázódott a hálózat és folyamatosan köttetnek az új megállapodások a további jelentkezőkkel. Az új leolvasóhelyek szinte mindegyike vidéken létesült, továbbá csatlakoztak olyan hálózatok is, amelyek országosan, több helyszínen is ellátják már az ingyenes mikrochip leolvasást. Példaként említhető a B3 Takarékszövetkezet és a Wash&Vau kutyamosó hálózat 10-10 helyszínnel.

A chippel rendelkező kiszökött, elkóborolt kutyák legtöbbször oltottak, egészségesek. Azokat a kutyákat, amelyek nem rendelkeznek mikrochippel és igazolt veszettség elleni védőoltással, a kötelező karanténidőt követően, egy alapos orvosi vizsgálat után, egyedileg jelölve, oltva, a tényleges költségek megtérítését követően adják vissza tulajdonosuknak, vagy ajándékozzák új gazdihoz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kockázott bacont hív vissza az Aldi

Baktérium (Listeria monocytogenes) esetleges jelenléte miatt az Aldi Magyarország Bt. visszahívja az 500 gramm kiszerelésű kockázott bacont - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Már csak két megyére vonatkozik a tűzgyújtási tilalom

A hűvös, csapadékos időjárásnak köszönhetően két megye kivételével megszűnik a tűzgyújtási tilalom 2022. szeptember 20-tól. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Fémdarab lehet az Aldis sajtban

Fémdarab lehetséges jelenléte miatt az Aldi Magyarország Bt. visszahívja és kivonja a forgalomból a 200 grammos kiszerelésű francia sajtválogatást a ROI DE TREFLE Sainte Maure Ziegenrolle elnevezésű terméket - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfőn az MTI-vel.

Budapesten lesz új központja a Fressnapf-nak

Budapesten hozza létre 150 munkavállalót foglalkoztató szolgáltató központját a német Fressnapf, Európa legnagyobb állateledeleket és felszereléseket gyártó cége - jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten.

Szeretni való vérebek és elegáns agarak

Duhaj, Evila, Albert és Toffy várta a gyerekeket és az érdeklődőket a 35. Bábolnai Gazdanapokon. A vérebek barátságosan tűrték a gyerekek szűnni nem akaró simogatását, a nevükkel ellentéten ugyanis békések és fegyelmezettek.

Adatok nélkül nincs farmmenedzsment

Anélkül, hogy tudnánk, mennyibe kerül egy tonna kukorica vagy búza termesztése, nem lehet felelősségteljesen tervezni a következő évet. A pontos eredmények kimutatásához pedig adatokra van szükség a befektetett munkáról, anyagokról is. Ezek gyűjtését és feldolgozását szolgálja a farmmenedzsment, hangsúlyozták a Farmmenedzsment címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a Bábolnai Gazdanapokon.

Sikeresen vizsgázott az Állami Halőri Szolgálat kutyája

Ismét sikeresen teljesítette a vizsgakövetelményeket Bandita, az Állami Halőri Szolgálat kutyája. Az ügyességi, valamint őrző-védő szituációs feladatokból álló, kétévente esedékes vizsga idei fordulójában a négylábú halőr és kutyavezetője egyaránt kiválóan teljesítettek, így folytathatják a közös munkát.

A járvány igazi oka az ember maga

PRRS, ASP, HPAI – ezek a mozaikszavak olyan járványos betegségeket jelölnek, amelyek miatt milliószámra kellett hazánkban haszonállatokat leölni. A vakcinázás számos esetben nem járható út. A fogyasztók egészséges élelmiszerhez, és a termelők gazdasági haszonhoz akkor juthatnak, ha a járványvédelmet erősítjük.

Indokolt a fokozott óvatosság: ismét Európa-szerte terjed a madárinfluenza

Portugáliától Finnországig számos európai országban kimutatták az elmúlt hetekben a magas patogenitású madárinfluenza vírusát, ami egyértelmű igazolja, hogy a betegség továbbra is fokozott és folyamatos veszélyt jelent a baromfiállományokra. A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy állataik védelme érdekében kiemelten fontos a járványügyi előírások betartása!

Korlátozza egyes sertéstermékek bevitelét az Egyesült Királyság állategészségügyi hatósága

Az Európa-szerte zajló afrikai sertéspestis (ASP) kitörések miatt az Egyesült Királyság központi állategészségügyi hatósága úgy döntött, hogy 2022. szeptember 1-jétől további értesítésig korlátozza egyes sertéstermékek behozatalát Nagy-Britanniába az Európai Unióból. A rendelkezés célja, hogy megvédjék a brit sertésállományt a nagy gazdasági kárral járó afrikai sertéspestis behurcolásától.