0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Sokat javult a kutyatartási kultúra

Tízezerrel csökkent a gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma a kötelező chipezés bevezetése óta, ugyanakkor a legnagyobb problémát még mindig a több tízezernyi gazdátlan eb jelenti. A Nébihet a mikrochip-leolvasó hálózatról, állategészségügyi intézkedésekről kérdeztük, de szóba került a Telenor is.

2013 óta minden négy hónaposnál nagyobb kutyába kötelező mikrochipet tenni, és az azóta eltelt négy év bőven elég volt ahhoz, hogy a gazdik hozzáállása megváltozzon. A Nébih szerint a 21. századra világszerte megváltoztak az állattartási szokások, a fejlett társadalmakban a kutya már nemcsak házőrző, hanem számos háztartásban társként éli mindennapjait.

elsősorban a fővárosban és az ország nagyobb városaiban figyelhető meg, hogy az utóbbi években sokat javult a felelős kutyatartási kultúra.

Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója szerint összesen 1,6 millió chipelt kutya szerepel a nyilvántartásban, viszont ez az adat nem teljesen pontos, mert sok gazdi nem jelenti be kutyája elpusztulását. Az ő becslései szerint is tipikusan a főváros és a nagyvárosok agglomericójában találhatók a chippelt állatok, a kistelepüléseken, tanyavidékeken pedig kevésbé jellemző. 

A Nébih által rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok alapján 2013. január 1-je óta jelentős, egyben örvendetes változásokat vont maga után a szigorúbb szabályozás,

így például 30 ezerről 20 ezer alá csökkent a hazai gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma.

Óvári András szerint ez részben a mikrochip-hálózat hatékonyságának, részben pedig a civilszervezetek, állatmentők munkájának köszönhetően mérséklődött ilyen jelentősen, hiszen egy nagyobb állatotthonban megfordul akár négy-ötszáz kutya is. 

A felelős állattartást célzó intézkedések ugyanakkor nem szűkíthetők le csupán a mikrochip-jelölési kötelezettség bevezetésére. A Nébih – a sokoldalú és hosszú távra szóló tudatformálás jegyében – számos kezdeményezéssel igyekszik felhívni a gazdák figyelmét az állatok iránti felelősségre, a megfelelő bánásmód szabályaira.” – közölte a hivatal. 

Tennivaló természetesen továbbra is akad, különösen a hazai kistelepüléseken, illetve azokon a helyeken, ahol a kutyákat még mindig „haszonállatnak” tekintik. Ezen a mára elavult szemléleten a szigorú jogi szabályozás bevezetésével, és az azt erősítő, céltudatos hatósági szerepvállalással lehet változtatni.

A Nébih említett intézkedései: 

  • 2013-ban indult Szabad a gazdi program. A kezdeményezés azon a koncepción alapul, hogy a gazdátlan kutyák problémája mindannyiunk közös ügye, amely ellen csakis felelős hozzáállással tehetünk, például kutyavásárlás helyett örökbefogadással. A program érdeme, hogy az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal nőtt az ebrendészeti telepekről gazdához kiadott kutyák aránya.
  • A Nébih Látótárs projektjében egy vakvezető kutya (Radar) életébe kaphatnak bepillantást az érdeklődők. A program – amelyben a hivatal Radar kiképzésének költségeit is viselte – egy segítő kutya mindennapjain keresztül mutatja be, hogyan válhat egy kutyus gazdája teljes értékű társává.
  • A közelmúltban két kiadvány is megjelent a Nébih gondozásában: az óvodásoknak és a kisiskolásoknak készült el a „Harmóniában együtt”, a Vigyél Haza Alapítvánnyal közösen pedig a „Kutyakötelesség – Útmutató a kutyatartás jogszabályi előírásaihoz” címmel, amely a kutyatartás szabályaira és a felelős kutyatartás gyakorlati szabályaira hívja fel az emberek figyelmét.
  • A 2017 nyarán útjára indított „Ne hagyj az autóban!” matricakampány segítségével kedvenceink hőség okozta egészségkárosodásának igyekeztek elejét venni.
  • Emellett a Nébih honlapján és Facebook profilján is folyamatosan kommunikálják a felelős állattartással kapcsolatos tudnivalókat és tanácsokat

A gazdátlan kutyák okozzák a legtöbb fejfájást

Az élelmiszer-biztonsági hivatal közlése szerint általánosságban elmondható, hogy azokon az országrészeken nagyobb a probléma, ahol a chippel rendelkező kutyák aránya alacsony. A gondot elsősorban a kóbor, gazdátlan kutyák jelentik.

A kóbor kutyák száma továbbra is több tízezerre tehető hazánkban a Nébih becslései szerint.

Ezeknek az állatoknak sajnos csak egy része rendelkezik mikrochippel, az ő beazonosításuk és hazajuttatásuk szempontjából azonban kedvező fejlemény, hogy vidéken is egyre több új állatbarát helyszín (éttermek, szállodák, kávézók), önkéntes állatorvos, állatgyógyszertár és klinika jelzi a csatlakozási szándékát a mikrochip-leolvasó hálózathoz.

A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly novemberi közlése szerint több mint 240 elkóborolt kutya juttott vissza gazdájához 2017-ben, a Vigyél Haza Alapítvány 2015-ben létrehozott ingyenes mikrochip-leolvasó hálózatának köszönhetően. Az ehhez szükséges mobilinternet hozzáférést a Telenor biztosítja, a cég az elmúlt évben kiküldésekor nyolc, mobilnet kapcsolattal ellátott táblagéppel járult hozzá az alapítvány munkájához. 

A norvég telekommunikációs vállalat hazai jövője kérdéses, a sajtó a közelmúltban sokat cikkezett arról, hogy vételi ajánlatot kapott a társaság magyar leányvállalatára. Megkérdeztük a Nébihet, hogy egy felvásárlás vagy egy esetleges kivonulás miképpen befolyásolná a mikrochip-leolvasó rendszer működését:

„A Vigyél Haza kutyakereső mobil alkalmazás – melyben a mikrochip-leolvasó helyek is megtalálhatók – szolgáltatótól függetlenül, minden platformon ingyenesen működik.

A Telenor anyagi és szakmai segítséget nyújtott az applikáció fejlesztéséhez, valamint (vissza nem térítendő támogatásként) mobil eszközöket adományozott az alapítvány önkéntes állatorvosainak, annak érdekében, hogy a chipszám alapján lekérdezhető adatokhoz bárhol és bármikor hozzáférhessenek. Ezzel egyidejűleg, 2017 novemberében a Nébih 55 chipleolvasó készülék biztosításával járult hozzá ahhoz, hogy a mikrochip-leolvasó hálózat országossá bővüljön.” – tudtuk meg a hivataltól. 

November óta közel megduplázódott a hálózat és folyamatosan köttetnek az új megállapodások a további jelentkezőkkel. Az új leolvasóhelyek szinte mindegyike vidéken létesült, továbbá csatlakoztak olyan hálózatok is, amelyek országosan, több helyszínen is ellátják már az ingyenes mikrochip leolvasást. Példaként említhető a B3 Takarékszövetkezet és a Wash&Vau kutyamosó hálózat 10-10 helyszínnel.

A chippel rendelkező kiszökött, elkóborolt kutyák legtöbbször oltottak, egészségesek. Azokat a kutyákat, amelyek nem rendelkeznek mikrochippel és igazolt veszettség elleni védőoltással, a kötelező karanténidőt követően, egy alapos orvosi vizsgálat után, egyedileg jelölve, oltva, a tényleges költségek megtérítését követően adják vissza tulajdonosuknak, vagy ajándékozzák új gazdihoz.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu