Back to top

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

A gödény görög eredetű elnevezése a pelikán. Bár csőre méretes, ritkán zsákmányol 1,2 kilogrammosnál nagyobb halakat. Könnyen táguló torokzacskójában azonban akár 13 liternyi víz is összegyűlik. Így nem meglepő, hogy egy-egy merülés után, amikor a felszínre visszatér, igyekszik ettől a fölösleges tehertől megszabadulni. Eközben az élelmes sirályok ügyes kalóz módjára elorozhatják a gödény zsákmányát. De madarunkat se kell félteni: ha teheti, ő is elragadja más állatok, akár fajtársainak élelmét is.

Fotó: Tóth Zsigmond

Úgy a rózsás, mint közeli rokona, a borzas gödény, ha csak teheti, szívesen halászik csoportban. Ilyenkor sorban úszva hajtják a halakat a sekély parti víz felé, majd ott egyszerűen belapátolják őket hatalmas torokzacskóikba. Ezeknek a torokzacskóknak méretei már régóta megmozgatták az emberek fantáziáját. Innen ered a leggyakrabban használt pelikános szólásmondásunk: iszik, mint a gödény.

A rózsás gödény, mint rokona is, a végeláthatatlan mocsarak lakója, így hazánk jelenlegi területéről a XIX. század derekán, mint költő faj, eltűnt. Azóta ritka kóborlóként tűnik fel, az elmúlt fél évszázadban mintegy húsz alkalommal figyelték meg, leggyakrabban a Velencei-tónál, a Kis-Balatonon, a Fertő tónál, s olykor-olykor nagyobb halgazdaságokban.

A pelikánok nem a hűség példaképei, általában évente váltják párjaikat. A tojók kegyeiért a hímeknek minden évben meg kell küzdeniük. Egy-egy menyasszonyjelölt körül több hím is összeverődik, majd lökdösik egymást, sőt olykor csőrükkel alaposan helyben is hagyják riválisaikat. A nemek felváltva kotlanak a 2-3 tojáson, melyekből 30-32 nap után kelnek ki a fiókák. Lassan fejlődnek, csak egy hónaposan kezdenek tollasodni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.