Back to top

Az aszály fogta vissza az agrár-GDP-t

A tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti terméscsökkenést némileg kompenzálták az emelkedő termelői árak, így a mezőgazdasági kibocsátás folyó alapáron számított értéke csupán 1 százalékkal esett vissza 2016-hoz képest – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 5 százalékkal lett alacsonyabb, az előző évinél.

A mezőgazdasági számlarendszer második előzetes eredménye alapján közölt információ szerint a folyó áron mért tavalyi 1 százalékos kibocsátáscsökkenés mögött a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának 4,5 százalékos mérséklődése áll, amelyet nagyrészt ellensúlyozott, hogy az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke viszont 5 százalékkal nőtt.

Mennyiségben a mezőgazdasági termelés a 2016. évi 9 százalékos emelkedés után tavaly 5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Ezen belül a növényi termékek termelése 7, az állatoké és állati termékeké pedig 3 százalékkal csökkent.

Mivel azonban ezt a visszaesést emelkedő termelői árak kísérték, a termelés költségei pedig összességében az előző évi szinten maradtak, a bruttó hozzáadott érték csupán 1, az agrártevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 5 százalékkal lett alacsonyabb tavaly, mint 2016-ban. Némileg – 1,4 százalékkal – csökkent az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem is.

A termelői árak tavaly átlagosan 5 százalékkal emelkedtek a 2016-os szinthez viszonyítva. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár-színvonala 3, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 9 százalékkal nőtt 2017-ben.

A támogatásokat is figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 4,5 százalékkal csökkent, míg az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 5 százalékkal nőtt.

A növénytermesztésben az ipari növények kivételével valamennyi termékcsoport termésmennyisége csökkent, vagy az előző évi szinten maradt. A gabonafélék termelése az előzetes adatok szerint 16 százalékkal lett gyengébb, elsősorban azért, mert kukoricából 6,8 millió tonna termett, ami 22 százalékkal kevesebb a 2016-os mennyiségnél. Az AKI kutatói megjegyzik, hogy a tavalyi kukoricatermés csak 6 százalékkal maradt el az előző öt év átlagától. Példaként a 2012-es évet említik, amikor 4,8 millió tonna termett, ami 30 százalékkal kevesebb a tavalyinál.

Búzából összesen 5,2 millió tonnát takarítottak be, ami 7 százalékkal kevesebb a 2016. évinél, de az elmúlt öt év átlagánál 4 százalékkal több.

Az árpa és a zab mennyisége 12 százalékkal volt kevesebb, mint 2016-ban. Az ipari növényekből 4 százalékkal több termett tavaly. A napraforgó 2017. évi termésmennyisége 6 százalékkal haladta meg a 2016. évi addigi rekordot, és 27 százalékkal több a 2012–2016. évek átlagánál. A repcetermés 2 százalékkal több az előző évinél, és csaknem másfélszerese az ötéves átlagnak.

Az élő állatok és állati termékek mennyisége 3 százalékkal csökkent, ezen belül a sertéskibocsátás 5, az élő baromfié 6 százalékkal esett vissza. A termelői árak összességében 9 százalékkal nőttek, az állatok termelői ára 6, míg az állati termékeké 16 százalékkal emelkedett a 2016. évi szinthez képest.

A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes adatok szerint 2017-ben 63-37 százalék volt. Ez az arány 2016-ban 65-35 százalék volt, azaz 2017-ben csökkent a növénytermesztés aránya.

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron 13 százalékkal, folyó áron 1,2 százalékkal csökkent tavaly. A termeléshez kötött támogatás 7 százalékos, az egyéb termelési támogatás 4 százalékos emelkedésével kalkulált az AKI.

A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 5 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly

2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.

Több mint 200 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki

Az agrár-és vidékfejlesztési támogatásokra elkülönített 764,8 milliárd forintból 223,7milliárd forintot fizettek ki 2019 első negyedévében – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK)-Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) frissen közzétett adataiból.

Hajdú-Bihar, a haltermelő nagyhatalom

A magyarországi tógazdaságokban több mint 22.500 tonna halat termeltek tavaly, a legtöbbet Hajdú-Bihar megyében — derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ-Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) honlapján közzétett adatokból.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Több műtrágya fogyott az első negyedévben

A műtrágya-forgalmazók 595 ezer tonna műtrágyát adtak el közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek az idei első negyedévben, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A műtrágyaárak átlagosan 10,9 százalékkal emelkedtek - derül ki a NAIK-AKI adataiból.

Tovább bővült a mezőgéppiac az első negyedévben

Az előző évek értékesítési rekordjai után tovább bővült a mezőgéppiac: Magyarországon a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók 37,4 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2019 első negyedévében, ami 17 százalékos növekedés éves összevetésben – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) összesítéséből.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

NAIK–AKI-integráció: még hatékonyabb agrárkutatás

Május elsejével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz került az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az integrációval még hatékonyabbá válhat az agrárkutatás, és bár az AKI alapfeladatai nem változnak, jobban kihasználhatók az intézmények együttműködéséből származó előnyök – mondta lapunknak Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Kevesebb állatvágás az első negyedévben

A magyarországi vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 1 százalékkal kevesebb baromfifélét és 4 százalékkal kevesebb sertést vágtak 2019 első negyedévében a 2018. január–márciusi időszakhoz képest. A baromfifélék csoportjában a libavágás erőteljesen, 40 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett adatokból.