Back to top

Mire lehet jó az ipari és a mezőgazdasági szerves hulladék?

A mezőgazdaság és az ipar által termelt hulladékok és melléktermékek gyakran a talajban és a felszíni vizekben kötnek ki, vagyis szennyezik a talajt és a vízi környezetet. De mi történik akkor, ha ezeket a hulladékokat nem szemétnek, hanem hasznos anyagnak tekintjük?

Kirchkeszner Csaba, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertese annak lehetőségeit vizsgálja, hogy a hulladékokból előállított bioszén hasznosításával hogyan javítható a talaj minősége és termőképessége.

A szélsőséges természeti adottságok, a környezeti problémák és a túlnépesedés miatt egyre nagyobb termőterületek válnak alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre. A terméketlen földterületek növekedéséhez emellett az is hozzájárul, hogy az agrárium és az ipar által termelt hulladék lerakása, tárolása és végső elhelyezése sokszor a talajon vagy a talajban történik.

Mivel ezeknek a termőterületeknek a nagy része a hagyományos talajjavítási technológiákkal már helyrehozhatatlan, új, alternatív módszereket kell keresni. Kirchkeszner Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója szerint a megoldás a bioszénnel történő talajminőség-javításban lehet, amely a leromlott szerkezetű, mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajok víz- és tápanyagháztartását, továbbá mikrobiológiai összetételét hosszútávon javíthatja.

„A mezőgazdasági hulladékokra és ipari melléktermékekre hasznos anyagként is érdemes gondolni. Kutatásom során ezért gabonahéjból és papíripari szennyvíziszapból előállított bioszén, és kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt hatásait tanulmányoztam leromlott szerkezetű talajokon”

– mondta el Kirchkeszner Csaba, aki tudományos munkájával elnyerte az innovatív eljárásokat kutató fiatal agrárszakemberek támogatását célzó K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategóriájának második helyét.

Ez az innovatív talajkezelési technológia új utat nyithat a fenntartható mezőgazdaság és a környezetbarát hulladékkezelés irányába. Az eredmények azt mutatják, hogy a bioszén alkalmazása időben elnyújtva, késleltetett módon képes a komplex talajjavításra, így egy-egy kezelés hatása több évig megmarad, és kiváló talajminőséget tart fenn.

„Az általam kidolgozott és optimalizált technológia révén elérhetővé válik a leromlott szerkezetű, karbonátos homoktalajok minőségének javítása és agrárpotenciájuknak jelentős növelése, továbbá a műtrágya-felhasználás csökkentése. Utóbbinak köszönhetően nemcsak a talajok, hanem a felszíni vizek minősége is javulhat. Ez az innovatív technológia tehát egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el a fiatal kutató.

„A K&H mint felelősen gondolkodó vállalat kiemelt célja, hogy üzleti eredményei mellett hozzájáruljon a társadalom tagjai számára a teljes élet megvalósításához. Ennek szellemében társadalmi felelősségvállalási tevékenységének fontos területe a környezetvédelem és a pénzügyi oktatás. E kettőt ötvözve hívtuk életre három évvel ezelőtt a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amellyel évről-évre azokat az ifjú agrárszakembereket karoljuk fel, akik „kis tudósokként” új eljárásokkal állnak elő, és idővel változtathatnak a szakma jövőjén és megítélésén” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létrejött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Korlátozzák a műanyag zacskók használatát Németországban

A német szövetségi kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a kiskereskedelemben használatos műanyag zacskók forgalmazásának korlátozására készített javaslatát.

Jelentés a német agrárgazdaságról

Julia Klöckner (CDU) szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter október utolsó hetében terjesztette be a német kormány elé a szaktárca idei, az elmúlt 4 év eredményeit és agrárpolitikai intézkedéseit összefoglaló jelentését.

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás káros a természetet

A KAP teljes és azonnali reformját szorgalmazzák európai tudományos műhelyek, melyek kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a természeti értékek pusztításának megállítására. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban, a kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.

A rovartenyésztő óriás 50-szeresére növeli termelését

A francia Ynsect rovarfehérje gyártó vállalat új ipari létesítményt épít Észak-Franciaországban. Az állami és magán befektetők pénzéből finanszírozott közel 3,7 milliárd eurós beruházást az Európai Bizottság további 20 millió eurós támogatással segíti.

Lemken Sulky együttműködés

Nicola Lemken a német Lemken GmbH. tulajdonosa és Julien Burel von Sulky a francia Sulky cég tulajdonosa megállapodást írt alá röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek, gépcsaládok szállítására.

Az automatizált mezőgazdaság környezetszennyezőbb?

A mezőgazdasági és a gépjárműipart átalakította az automatizálás - de ha hagyjuk „elszabadulni” a fejlett technológiát, a bolygó szenvedni fog. Minderről Laurie Wright, a southamptoni Solent Egyetem tanszékvezetője beszélt az Independent című brit lapban.

Kísérletek és egyeztetések folynak a nitrátrendelet módosítása érdekében

Az Agrárminisztérium és a NAK is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg. Ezért a nitrátrendelet módosítása érdekében különböző kísérletek és egyeztetések zajlanak.

Folytatódik a vajdasági gazdaság fejlesztése

2016-ban új korszak kezdődött a vajdasági magyarság életében: elindult a magyar állam gazdaságfejlesztési programja, amit a szerb kormány is elfogadott. Azóta kiderült, hogy a programnak Szerbia és Magyarország is a nyertese, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben Zentán, a magyar állam vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződésaláírási ünnepségén.