A javaslat Szlovéniából érkezett, ahol a méhészkedés jelentős hagyományokkal rendelkezik, és ahol minden 200-ik szlovén foglalkozik méhészettel. Ez a legmagasabb arány az egész világon! A kétmilllió lakos közül ez 10 000 méhészt jelent, méhészenként átlag 16 méhcsaláddal. (Összehasonlításként: Magyarországon mintegy 20 000 méhész van, tehát minden 500. lakos lehet méhész, a méhcsaládok átlaga kb. 50 méhcsalád/méhész, 1 millió családdal számolva).
Szlovénia három évvel ezelőtt kérte, hogy jelöljenek meg egy napot a méhek világnapjának.
De miért is lett május 20-a méhek világnapja?
Először is ezen a napon született Szlovénia híres méhésze Anton Jansa, akit Mária Terézia 1770-ben az első osztrák méhésziskola vezetőjének nevezett ki. Anton Jansa ebben a méhésziskolában tette le a modern méhészkedés alapjait. Két jelentős könyvet is írt, az egyikben a rajzásról értekezik, a másikban pedig a korabeli méhészkedés fogásait írja le. Mivel festőművész is volt, a kaptárait és kasait művészi értékű képekkel látta el.
Másrészt május az a hónap, amelyikben az északi félteke méhcsaládjai a legaktívabbak és elkezdik a rajzást.
Dejan Zidan szlovén miniszterelnök-helyettes örvendetesnek találta a döntést, de véleménye szerint ez csak az első lépése egy nehéz, a méheket és más beporzókat védelem alá helyező folyamatnak. Egészen konkrét intézkedésekre is szükség lesz ahhoz, hogy a méhészek problémáira megoldás szülessen.
Egy biztos, május 20-át, mint a méhek világnapját először idén fogjuk megünnepelni.
