Back to top

Nem bánja a polgár, ha pénzt kap a paraszt

A közvélemény döntő többsége ismeri és jónak tartja a Közös Agrárpolitikát, amely az uniós polgárok szerint biztosítja a biztonságos és környezetbarát termelés feltételeit is – derül ki egy EU-szintű felmérésből. A legfőbb elvárások a biztonságos élelmiszerellátás, a fenntartható termelés, és a klímavédelem, amelyet a KAP-ot finanszírozó polgárok megfogalmaztak.

A közvélemény több mint 60 százaléka vélekedik úgy Európában, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) minden uniós polgár javát szolgálja, nem csupán a termelőkét – közölte a témában tartott felmérésére hivatkozva az Európai Bizottság a közelmúltban. A tavaly decemberben lebonyolított, uniós szintű megkérdezés a közvélemény attitűdjeit kutatta az uniós élelmiszergazdaság kapcsán. A kutatás során az EU 28 tagállamából mintegy 28 ezer embert kérdeztek meg a témában.

A válaszadók 55 százaléka szerint a termelők legfőbb feladata, illetve felelőssége, hogy „biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszert állítsanak elő”.

Ennek elősegítését tartották egyébként a KAP legfőbb céljának is, a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy az elsőrendű szempont a támogatási rendszer megalkotásában a megfelelő élelmiszerellátás elősegítésének kell lennie. Ez egyébként 6 százalékponttal több, mint 2015-ben volt.

Fotó: Stock

Hasonlóan hangsúlyos szempont a környezet védelme, illetve a klímavédelem kérdése. A felmérésben szereplők 50 százaléka vélekedett úgy, hogy ezen szempontnak szintén az egyik elsőrendű célnak kell lennie a Közös Agrárpolitika kialakításánál. Ez szintén 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2015-ös felmérés óta. Az Európai Bizottság hozzáteszi: a KAP következő ciklusára vonatkoztatva Brüsszel javaslata is erre irányul majd.

Figyelemreméltó az is, hogy bár a polgárok többsége általában nem rendelkezik kellő ismeretekkel az EU munkájáról, a KAP jól ismert rendszer: a válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) tisztában van azzal, hogy az Európai Unió pénzt ad a gazdáknak a Közös Agrárpolitika keretében. Ebben egyébként kis változás történt csak az utóbbi években, úgy tűnik, hogy a KAP ismertsége régóta stabil. Egyébként még a legtájékozatlanabb országokban sem ment a KAP ismerete 50 százalék alá, valószínűleg ez az EU legismertebb szisztémái közé tartozik.

A KAP megítélése sem rossz a polgárok körében:

a válaszadók mintegy háromnegyede vélekedett úgy, hogy a rendszer biztosítja az élelmiszerellátás biztonságát az EU-n belül,

figyelembe véve az élelmiszerbiztonságot is, vagyis az egészséges, biztonságos élelmiszerek elérhetőségét, mint kulcs szempontot. 62 százalék úgy véli, a KAP hozzájárul a fenntartható élelmiszertermeléshez is.

A termelőknek nyújtott támogatásról egyébként 45 százalék gondolja azt, hogy az „nagyjából megfelelő” mértékű. Csak negyedennyi ember gondolja azt, hogy a termelőknek nyújtott támogatás túl sok, és aránylag kevesen mondták, hogy túl kevés az uniós szubvenció. Ezzel összecseng az is, hogy

a válaszadók 44 százaléka szeretné, ha a következő 10 évben növekedne a mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatások összege.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változások az állategészségügyi bizonyítványmintákban

Módosultak az állategészségügyi bizonyítványminták, és az egyes patás állatok és a friss hús Európai Unióba történő behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékei.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai fejlesztés

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai feljesztés: 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásból négy településen - Tiszabecs, Szabolcsveresmart, Rakamaz, Tokaj - egyebek mellett víziturisztikai megállóhelyek jönnek létre - közölte a Bejárható Magyarország Sportüzemeltetési Nonprofit Kft., a projekt konzorciumvezetője az MTI-vel.

Magyar befektetésből kaphatnak lendületet az agrárinnovációs startupok

A nemzetközi piacra lépés előtt álló hazai agrárstartupok mutatkoztak be befektetői alapok és agrárvállalatok szakembereinek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal rendezvényén.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.

Százmilliárd eurós bioélelmiszer-piac

A legfrissebb adatok szerint 2017-ben az Amerikai Egyesült Államokban 40, míg az Európai Unióban 37 milliárd euró értékben vásároltak a fogyasztók bioélelmiszereket. Az EU-ban ebből a szempontból Németország vezet 10 milliárd eurós forgalommal. Mögötte Franciaország áll 7,8 milliárdos éves fogyasztással. A két ország közötti különbség azonban évről évre csökken.

Importfüggő az EU dióból

Egy év alatt 11 százalékkal nőtt az Európai Unióba a harmadik országokból behozott dió mennyisége és értéke 2017-ben, így a tisztított és a héjas termés együttes mennyisége elérte a 207 ezer tonnát, értéke pedig az 1,1 milliárd eurót.