Back to top

Nem bánja a polgár, ha pénzt kap a paraszt

A közvélemény döntő többsége ismeri és jónak tartja a Közös Agrárpolitikát, amely az uniós polgárok szerint biztosítja a biztonságos és környezetbarát termelés feltételeit is – derül ki egy EU-szintű felmérésből. A legfőbb elvárások a biztonságos élelmiszerellátás, a fenntartható termelés, és a klímavédelem, amelyet a KAP-ot finanszírozó polgárok megfogalmaztak.

A közvélemény több mint 60 százaléka vélekedik úgy Európában, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) minden uniós polgár javát szolgálja, nem csupán a termelőkét – közölte a témában tartott felmérésére hivatkozva az Európai Bizottság a közelmúltban. A tavaly decemberben lebonyolított, uniós szintű megkérdezés a közvélemény attitűdjeit kutatta az uniós élelmiszergazdaság kapcsán. A kutatás során az EU 28 tagállamából mintegy 28 ezer embert kérdeztek meg a témában.

A válaszadók 55 százaléka szerint a termelők legfőbb feladata, illetve felelőssége, hogy „biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszert állítsanak elő”.

Ennek elősegítését tartották egyébként a KAP legfőbb céljának is, a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy az elsőrendű szempont a támogatási rendszer megalkotásában a megfelelő élelmiszerellátás elősegítésének kell lennie. Ez egyébként 6 százalékponttal több, mint 2015-ben volt.

Fotó: Stock

Hasonlóan hangsúlyos szempont a környezet védelme, illetve a klímavédelem kérdése. A felmérésben szereplők 50 százaléka vélekedett úgy, hogy ezen szempontnak szintén az egyik elsőrendű célnak kell lennie a Közös Agrárpolitika kialakításánál. Ez szintén 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2015-ös felmérés óta. Az Európai Bizottság hozzáteszi: a KAP következő ciklusára vonatkoztatva Brüsszel javaslata is erre irányul majd.

Figyelemreméltó az is, hogy bár a polgárok többsége általában nem rendelkezik kellő ismeretekkel az EU munkájáról, a KAP jól ismert rendszer: a válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) tisztában van azzal, hogy az Európai Unió pénzt ad a gazdáknak a Közös Agrárpolitika keretében. Ebben egyébként kis változás történt csak az utóbbi években, úgy tűnik, hogy a KAP ismertsége régóta stabil. Egyébként még a legtájékozatlanabb országokban sem ment a KAP ismerete 50 százalék alá, valószínűleg ez az EU legismertebb szisztémái közé tartozik.

A KAP megítélése sem rossz a polgárok körében:

a válaszadók mintegy háromnegyede vélekedett úgy, hogy a rendszer biztosítja az élelmiszerellátás biztonságát az EU-n belül,

figyelembe véve az élelmiszerbiztonságot is, vagyis az egészséges, biztonságos élelmiszerek elérhetőségét, mint kulcs szempontot. 62 százalék úgy véli, a KAP hozzájárul a fenntartható élelmiszertermeléshez is.

A termelőknek nyújtott támogatásról egyébként 45 százalék gondolja azt, hogy az „nagyjából megfelelő” mértékű. Csak negyedennyi ember gondolja azt, hogy a termelőknek nyújtott támogatás túl sok, és aránylag kevesen mondták, hogy túl kevés az uniós szubvenció. Ezzel összecseng az is, hogy

a válaszadók 44 százaléka szeretné, ha a következő 10 évben növekedne a mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatások összege.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Tarolt az NHP Hajrá 2020-ban

Aktív szerepet vállal a K&H Bank az NHP Hajrá hitelezésben. Áprilisi indulása óta ugyanis a pénzintézet több mint 173 milliárd forint értékben közel 1500 szerződést kötött.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.