Back to top

Nem halogatható a zöldségek, gyümölcsök áfacsökkentése

Nemcsak az ágazat versenyképességét javítaná, hanem élelmiszerbiztonsági, és népegészségügyi szempontból is előnyös lenne, ha a zöldségek és gyümölcsök áfáját 5 százalékra csökkentenék. Ráadásul az ebből eredő bevételkiesés 20-30 százaléka valószínűleg visszaszivárogna az államháztartásba, mert a kisebb áfának köszönhető megtakarításaikat a fogyasztók előreláthatóan újabb vásárlásokra költenék.

A termelés visszaesése, az ajánlásoktól jócskán elmaradó zöldség-gyümölcs fogyasztás és a fokozódó importnyomás mindenképpen indokolja az áfacsökkentést az ágazatban,  hangsúlyozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A szervezet Változások 2018 néven tartott évnyitó konferenciáján a szakember számításokkal, kimutatásokkal érzékeltette a zöldség-gyümölcs áfa 5 százalékra mérséklésének kedvező hatásait, bár azt is hangsúlyozta, hogy ez a nagyon várt intézkedés szükséges, de nem elégséges feltétele a zöldség-gyümölcs ágazat lendületes fejlődésének. Ahhoz ugyanúgy elengedhetetlen a termelők szervezettségének növelése, és a technológiai beruházások folytatása.

Az Európai Unió tagországai közül hazánkban a legnagyobb a zöldség-gyümölcsök áfakulcsa, ami eleve nagy versenyhátrány. A háztartások kiadásaiknak 25-27 százalékát költik élelmiszerre,  amelyből csak a negyedik és ötödik legnagyobb tétel a zöldség (burgonyával együtt) és a gyümölcs, összesen évenként átlagosan mintegy 40 ezer forintot fordítunk rájuk fejenként. Az országos szinten közel 400 milliárd forintnak az áfatartalma jelenleg mintegy 84 milliárd forint, az adó 5 százalékra csökkentésével tehát körülbelül 65 milliárd forint esik ki az állami bevételekből.  Ha azonban korrigálunk azzal, hogy ez az összeg a fogyasztóknál marad, tehát nem

Változások 2018 évnyitó FruitVeB konferencia a Szent István Egyetemen
Fotó: Rimóczi Irén
vész el, és azt a fogyasztók más javak – a legszerencsésebb esetben több zöldség-gyümölcsre – költik el, az államháztartási bevételkiesés nem lenne több 54 milliárd forintnál. Cserébe viszont fehéredik a zöldség-gyümölcs kereskedelem, mérséklődik a tisztességtelen verseny, javul a zöldségek-gyümölcsök versenyképessége, élelmiszerbiztonsága. Az áfa csökkentése az ágazati szervezettségnek az esélyeit is javítja, hiszen ma a tészek legnagyobb „ellensége” a 27 százalékos adó, várhatóan visszaszorul az import. Csökkennek a fogyasztói árak, nő a fogyasztás,  javul a lakosság egészségi állapota, miközben a nagyobb kereslet ösztönzi a termelést, amelynek kedvező foglalkoztatási, adófizetési hatásai vannak, és áttételesen a háttéripar helyzetét is javíthatja, sorolta Apáti Ferenc.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Biológiai védekezés: darázzsal a foltosszárnyú muslica ellen

Több mint 200 hektáron védekeznek biológiai módszerrel a Drosophila suzukii ellen. A Verona és Vicenza közti dombvidéken több mint 150 cseresznyetermesztő fogott össze, és a Bioplanet kezdeményezésére már március végén kibocsátották a muslica természetes ellenségét, a Trichopria drosophilae fürkészdarazsat.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Átláthatóbbá tennék az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Továbbra sincs egyezség az otthoni pálinkafőzés adómentességéről

Magyarország továbbra sem támogatja az otthoni pálinkafőzés megadóztatását, és minden fórumon kiáll azért, hogy az Európai Unió engedélyezze a saját célra történő gyümölcspárlat-készítés adómentességét – emelte ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozását (Ecofin) követően.