Back to top

A gyom, melyből a jövő gyomirtója készülhet

Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására.

A hatvanéves vegyésznő szenvedélyes természetvédő. 2007-ben  - első nőként - megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját. Találmánya a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag, melyet bevásárló zacskókban, kávékapszulákban, fóliákban és más termékekben alkalmaznak. A hagyományos műanyagok használata okozta problémák miatt Olaszországban 2012-ben részben betiltották a nem lebomló műanyagzacskók forgalmazását. A tiltást utána kiterjesztették a zöldség és gyümölcsstandokon használt műanyagokra is.

A Novamont fővegyésze a Süddetsche Zeitung értesülése szerint egy újabb áttörés előtt áll. Szardínia szigetén, Porto Torresben a cég egy közösségi vállalkozást tart fenn. Egy bio olajfinomítóvá átalakított telepen fenntartható alapanyagokból egy sor innovatív mellékterméket is felhasználnak, melyekből bio műanyagot, bio kenőanyagot, bio tisztitó- és kozmetikai szereket készítenek. A vegyésznő hét évvel ezelőtt fedezte fel a helyben termő bogáncsféle sokoldalúságát.

Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek köszönhető. A folyamatban,  mely során a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik. Ezt a savat a Gerániumból ismerjük, és közismert a gyomirtó hatása, de eddig csekély mennyisége miatt nem lehetett nagy területeken gyomirtóként alkalmazni. A hatóanyag nem szisztémikusan hat, a növények, melyekre kiszórják, nem veszik fel, és csak a leveleiket szárítja el.

A bogáncs előnye, hogy gyomnövényként spontán nő és minden része felhasználható. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de említésre méltó a fehérjetartalma is, melyet állateledelek adalékaként lehet felhasználni. A talajt megóvja az eróziótól és nincs szüksége öntözésre.

A Földközi-tenger kopár szigetén több mint 1000 hektárnyi bogáncsot termesztenek, mely egy szabadföldi óriáskísérletnek tekinthető. A termesztési technológiát a helyi szardiniai parasztokkal és juhtartókkal fejlesztették ki.

A kérdésre, hogy ez a hatóanyag vállhat-e a glifozát helyettesítőjévé, Bastioli pragmatikus és óvatos választ ad. Ez a gyomirtó alkalmas a burgonya- és a keményszemű gabonafélék mezei szárítására. Olaszországban például a búza aratás előtti szárító vegyszeres kezelése tilos. Továbbá egy 2017-es törvénynek megfelelően, a tésztagyártóknak fel kell tüntetniük a csomagoláson a gabona földrajzi származását. Az olasz tésztagyártók előszeretettel használnak olcsóbb kanadai búzát, melyet aratás előtt glifozáttal kezelnek.

Két éves kísérletek alapján a bogáncsból készült bio gyomirtót Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában már engedélyezték burgonyára, szőlészetekben, gyümölcsösökben és nyilvános zöldterületeken való alkalmazásra. 

Ez az alternatíva nem csak a fogyasztók számára jó hír, de méhészek számára is, hiszen a glifozát kihat a méhek egészségére is.

Bastioli szerint a 2018-as év fordulópontot jelent majd a bio gyomíró történetében, melybe eddig 200 millió eurót fektettek. Ehhez azonban szükséges lesz az Európai Unió egyértelmű álláspontjára is a glifozát tartalmú szerekkel kapcsolatban. A glifozát tartalmú szerek további használatát, mint ismeretes az EU a közelmúltban engedélyezte.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung 2018/2/5

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.