Back to top

Másfél év múlva jelenhet meg a jogszabályokban a mézjelentés

Másfél év múlva születhetnek meg a jogszabályok az Európai Parlamentben (EP) március 1-jén elfogadott mézjelentés alapján - mondta Erdős Norbert jelentéstevő, a Fidesz európai parlamenti képviselője kedden sajtótájékoztatón, Békéscsabán.

Az MTI kérdésére kifejtette, azzal, hogy az EP 560 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést, megszületett a legmagasabb szintű, méhészettel foglalkozó dokumentum, amely egy erős "nyomásgyakorlási lehetőség".

Hozzátette, írásbeli kérdésekkel, a különböző frakciókból érkező árnyék-jelentéstevőkkel rendszeresen meg fogja keresni az agrár és vidékfejlesztési biztost, Phil Hogant. A másik érdekérvényesítési út, ha a tagállamok szakminiszterei vetik fel az Európai Tanácsban a témát - húzta alá. Véleménye szerint Phil Hogan jól érti a probléma súlyát, és Fazekas Sándor miniszterre is "mindig lehet számítani". A képviselő elmondta, ha a jelentésben foglaltak fele megvalósul, azzal jól rendezhető a 620 ezer európai méhész helyzete.

Kifejtette, a jelentésben javasolják, hogy a méhészek képzésére fordítható összeget a jelenlegi évi 36 millió euróról 50 millióra emeljék, és hogy a mézek üvegén pontosan tüntessék fel, hogy mekkora része melyik országból származik. Most csak azt kell ráírni, hogy uniós, unión kívüli vagy keverék mézet tartalmaz-e - magyarázta.

Hozzátette, a méhekre káros növényvédő szerek, az úgynevezett neonikotinoidok használatát a jelentés betiltaná. Megjegyezte, a kutatók és a szakma már megtalálta a megfelelő helyettesítő anyagot.

Elmondta, Magyarországon az éves méztermelés közelít a 25 ezer tonnához, ennek 75 százalékát főként hordós kiszerelésben exportálják a termelők az EU-ba. Fontosnak nevezte, hogy nőjön a kiszerelt, feldolgozva értékesített méz aránya.

Az Európai Unióban évente körülbelül 240 ezer tonna mézet termelnek, amely az igények 60 százalékát fedezi. Kínából évi 100 ezer tonna mézet importálnak, ám az Eurostat adatai szerint ennek 20 százaléka hamisított.

Magyarországon, az agrárkormányzatnak köszönhetően, két-három éve nincs kínai méz a polcokon

- mondta a politikus.

Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadója közölte, idén 25-30 százalékkal csökkent a hordós méz felvásárlási ára, ha a jelentésben foglaltak megvalósulnak, az megtisztítaná az európai piacot, ami áremelő hatású lenne. Kifejtette, az OMME-nak mintegy 14 ezer tagja van, akiknek 920 ezer méhcsaládja van, ők termelik a hazai méztermés háromnegyedét. Békés megyében 1357 méhészet és 68 ezer méhcsalád található.

Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke a bioméhészet előretörését nevezte kitörési pontnak. Mint mondta, a bioméz nagykereskedelmi ára a hagyományos duplája. Magyarországon alig 300, Békésben 19 méhész foglalkozik biogazdálkodással, ám az ökológiai gazdálkodást ellenőrző-tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. adatai szerint a jelenleg megtermelt bioméznek a többszörösére lenne kereset.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselőjelölt Magyarországot Spanyolország és Románia után a harmadik legnagyobb mézhatalomnak nevezte az EU-ban.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.

Százmilliárd eurós bioélelmiszer-piac

A legfrissebb adatok szerint 2017-ben az Amerikai Egyesült Államokban 40, míg az Európai Unióban 37 milliárd euró értékben vásároltak a fogyasztók bioélelmiszereket. Az EU-ban ebből a szempontból Németország vezet 10 milliárd eurós forgalommal. Mögötte Franciaország áll 7,8 milliárdos éves fogyasztással. A két ország közötti különbség azonban évről évre csökken.