Back to top

Hogyan tároljuk a mézet?

Német kutatók különböző helyeken tárolt mézek vegyi összetételének változását és fogyaszthatóságát vizsgálták két éves időszakban. A mézek többsége két év után még a német mézelőírásnak megfelelő összetételt mutatott. A legjobb eredményt a száraz, hűvös (12 fok) fénytől védett kiüvegezett mézeknél, és a „méhesházban” tartottaknál figyelték meg.

A magyar méhészek élete manapság annak ellenére feszült, hogy elméletben azt a természetközeli szakmát gyakorolják, mely az embert nyugodttá és kiegyensúlyozottá teszi. Köszönhető ez elsősorban a hosszan tartó télnek, amelynek általában nem kellene aggasztani a méhészt, amennyiben jól telelt be ősszel, de amely idén néhány családnál el is választhatta a fürtöt a mézkészlettől (A cikket lásd itt)  Az aggodalom másik okát képezi  a 300 ezer hektárnyi neonikotinoidos repce közelgő virágzása, melynek a következményeit még nem láthatjuk, csak várhatjuk.

Jó hír viszont, hogy az Európai Parlament által magyar kezdeményezésre elfogadott mézjelentés olyan garancia, mely talán már jövő év végére, azaz másfél év múlva jogszabályokkal (az Európai Unió malmai lassan örölnek) kiküszöböli, hogy hamisított vagy rossz minőségű méz kerüljön az európai piacokra. Persze nem szeretnénk senkit arra ösztönözni, hogy addig ne adja el a mézét, De:

Jó tudni, hogy mézünket hogyan érdemes raktározni, ha nem akarjuk mindjárt pergetés után piaci áron eladni, hogy akár még évek múlva is megfelelő minőségű maradjon. 

A hohen neudorfi Méhészeti Kutatóintézet munkatársai négyféle méz minőségi változását figyelték meg különböző raktározási körülmények között. Arra voltak kíváncsiak, hogy miként befolyásolják a a raktározási körülmények illetve a feldolgozottság foka a méz minőségét.

Kétféle tavaszi és kétféle nyári mézet vizsgáltak (16,4 – 17,8 víztartalom mellett). Mindegyik mézmintát három különböző módon dolgozták fel: egy részüket üvegekbe töltötték, másokat az üvegezés és kristályosodás előtt kevergették és a harmadik mézmintát hat hónapon keresztül vödrökben tárolták, majd lassú melegítéssel a keverhetőségig folyósították, keverték majd üvegezték. Ezek közül mindegyik mintát részben egy 12 fokos állandó hőmérsékletű mézraktárban, illetve szobahőmérsékletű helyiségben (20 Celsius fok) továbbá méhesházban tároltak. Az utóbbiban a hőmérséklet természetesen ki volt téve a folyamatos hőingadozásnak.

A két éves tárolás során a kutatók hathavonta megvizsgálták a mézek legfontosabb minőségi paramétereit: ízét és illatát, színét, állagát, víztartalmát, az invertázaktivitást és a HMF-tartalmat (a mézet nagyrészt alkotó gyümölcs -és szőlőcukor bomlásterméke a HMF, a hidroxi-metil-furfurol /a szerk.).

A kutatók számítottak arra, hogy a hűvös raktárban tárolt kiüvegezett méz mutatja majd (német mézrendeletnek megfelelő) a legjobb minőséget, és ez így is volt, de meglepte őket, hogy a méhesházban tárolt méz, ahol a hőmérséklet a két év során -12 és 30 Celsius fok között ingadozott szintén jó paramétereket mutatott, sokkal jobbakat, mint az állandó szobahőmérsékleten tartott mézek. A szobahőmérsékleten tartott mézek enzimaktivitása a határérték alá csökkent és a HMF tartalom három esetben túl magas volt.  

A kutatók következtetése az volt, hogy leginkább akkor marad meg a méz minősége, ha hűvös száraz helyen feldolgozott állapotban tárolják.

 

A témához kapcsolódó másik érdekes cikkünk : Ehető-e a közel 50 éves méz?

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/3

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Jelentősen megdrágultak az élelmiszerek

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).