Back to top

Ágelhalások a tuján

A tuján nyár közepe után kétéves oldalágak elszíneződésével, majd elbarnulásával, a tél kezdetétől pedig nagyobb ágrészek elhalásával, akár az egész növény egyszerre történő elszáradásával is találkozhatunk, aminek a hátterében általában rovarok állnak. Ezeket veszi górcső alá a Kerti Kalendárium áprilisi száma.

Júniustól tapasztalhatjuk, hogy 10–20 centiméteres, általában másodéves oldalhajtások fényüket vesztik, majd oldalra hajlanak, később megbarnulnak. Az elhalt hajtások nagy része a következő év tavaszáig lehull. Amennyiben csak egy-két hajtás érintett a növényen talán észre sem vesszük, nem foglalkozunk vele, erős fertőzésnél azonban a növény díszítőértéke csökken, koronája kiritkul.

A kerteket, parkokat, temetőket járva lépten-nyomon elszáradt tujákkal, hibridciprusokkal, borókákkal találkozunk. Mitől barnul a tuja? - kérdik sokan
A kerteket, parkokat, temetőket járva lépten-nyomon elszáradt tujákkal, hibridciprusokkal, borókákkal találkozunk. Mitől barnul a tuja? - kérdik sokan
Fotó: Dr. Maráczi László

Borókaszú a berágás helyén az ágvillában
Borókaszú a berágás helyén az ágvillában
Fotó: Dr. Maráczi László
Amennyiben vesszük a fáradságot és az elszíneződés kezdetén alaposan megnézzük a hajtást, azt tapasztaljuk, hogy az ágvillában 1 milliméter átmérőjű befurakodási nyílás található. Az elhalt hajtást leszakítva láthatjuk, hogy annak belseje a csúcs irányába 5–10 milliméter hosszan kiodvasított. Kis szerencsével a kiodvasított részben, vagy a hajtás alapjánál egy 2–2,5 milliméteres barnásfekete bogarat találunk.

Amennyiben elkéstünk, akkor már nem találjuk meg a bogarat, hisz az, amint a hajtás kezd elszíneződni újabb és újabb ágvillát keres meg és az első fagyokig folytatja rágását. A hosszú, meleg ősz a károsítás időtartamát, a kártétel mértékét jelentősen megnöveli. Ezt a kárt „érési táplálkozásával” a borókaszú okozza. A kártevő előszeretettel károsít a Smaragd tuján, de nem veti meg a tuja más fajait, fajtáit sem, sőt hamiscipruson, borókafajokon és Leyland cipruson is hasonló hajtás elhalásokkal találkozhatunk.

A bogár az ágvillában, vagy a növény vastagabb részébe mélyített járatban telel át. Tavasszal költési járatot készít, amely során már válogatósabb: csak erősen legyengült, néha elhalt hamisciprus, nyugati tuja, és keleti tuja fiatalabb törzsébe, ágába rág be. A gazdanövény törzsének, ágának kérge alatt, a szíjácsban, a növekedési iránnyal párhuzamosan elkészíti a 2–5 centiméter hosszú 2 karú, ritkán csillag alakú költési járatot, amelynek az oldalába rakja le petéit.

A petékből kikelő lárvák az anyajáratra merőleges, egymással közel párhuzamos, szabálytalanul hullámzó, rágcsálékkal tömött járatokat rágnak, amelyeknek a vége az élő fába süllyed. A járatok zavarják a víz és a tápanyag áramlását, amitől a korona egy része, vagy az egész növény is elhalhat.

Borókaszú érési táplálkozásától elhalt boróka hajtások
Borókaszú érési táplálkozásától elhalt boróka hajtások
Fotó: Dr. Maráczi László
A lárvák fejlődése gyors, bábozódás után az új bogarak májustól a kérgen 1 milliméter átmérőjű, kerek nyílásokon távoznak. A bogarak távozása nagyrészt júliusban befejeződik.

Egyre több helyen találkozunk azzal, hogy a Smaragd tuja palástján, akár már ősszel, a tél, vagy a tavasz folyamán egy tenyérnyi, vagy nagyobb rész - ami egy ág összes hajtása (levele) -, sárgul, sárgásbarnára, majd barnára színeződve elhal. Évek alatt ezekről az ágakról a vékonyabb részek lehullanak. Amíg csak egy-egy kisebb ág hal el, nem tulajdonítunk neki jelentőséget. Amikor meg már a foltok száma több, a foltok nagyobbak, összefolynak, akkorra a növény díszértéke annyira lecsökkent, hogy inkább „ezt a rondaságot” kivágjuk.

A kár okának megállapításához tőből vágjuk le az elszáradt ágat, figyelmesen nézzük át.

Keressünk rajta 2–3 milliméter átmérőjű, a növekedési irányra ferdén álló, ovális nyílást. Ha ezt nem találunk, akkor az ág kérgét teljes hosszában óvatosan fejtsük le, keressünk rajta rágcsálékkal tömött járatot, amelyben szerencsés esetben megtalálhatjuk a kártevő imágóját, lárváját vagy bábját. A káresetek túlnyomó részét a Földközi tenger mellékéről a 2000-es évek elejétől terjedő boróka-tarkadíszbogár okozza. A 6–12 milliméter hosszú, fémfényű, aranyzöld-kékeszöld színű, hátán 10–14 kékesfekete folttal díszített imágó május közepétől jelenik meg és júliusig aktív.

Fotó: Dr. Maráczi László

Melegkedvelő, a napsütötte órákban a hajtások végére kiülve napozik, vagy nagy sebességgel repül, hűvös időben mozdulatlanná dermed. A kifejlődés helye közelében rövid érési táplálkozás után lerakja 120–150 petéjét a gazdanövény kéregrepedésébe, a vékonyabb ágak kérgére. A kikelő lárva berág a kéregbe.

A lárva fehéres sárga, lábatlan, lapított, a második és a harmadik torszelvényénél széles („főzőkanál alakú”), kifejlődve akár 22 milliméter hosszú is lehet. A szíjács és a faszövet határán lapos, széles járatot rág. Ennek során elrágja az ágban a szállító edénynyalábokat, a járat területén megszűnik a tápanyag és víz szállítása. A járat finom szemcséjű, világos és sötétbarna sávokat tartalmazó (kétszínű) rágcsálékkal tömött. A lárva őszre kifejlődik, tavasszal berág a faszövetbe, ahol közvetlen a szíjács alatt, az ott kialakított, fehér, durva, szálas famorzsalékkal elzárt bábbölcsőben április–májusban bábozódik. A bábállapot hossza megközelítően 3 hét.

A boróka- és tujaszú, valamint a boróka-tarkadíszbogár elleni védekezés lehetőségeiről a Kerti Kalendárium 2018. áprilisi számában olvashat részletesen.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Lombkártevők az almafákon

A sodró- és az aknázómolyok az alma fontos kártevői. A sodrómolyok áttelelt hernyói kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később a fiatal hajtásokat sodorják össze. Az aknázómolyok nem minden évben károsítanak, azonban megfelelő védekezés hiányában és különösen a száraz, meleg években képesek veszélyes mértékben elszaporodni.

Több, jobb, nemzetközibb

A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete harmadik alkalommal rendezte meg a Hungarogreen szakkiállítást és konferenciát a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. A dísznövénytermesztő és -kereskedő, parképítő és parkfenntartó, tájépítész, valamint a háttéripart képviselő szakembereknek szóló faiskolai seregszemle idén is a szakmai összefogás jövőbe mutató példája volt.

Szüret előtt kórokozóhelyzet van – növényvédelmi előrejelzés 38. hét

A jelenlegi időjárás elsősorban a betegségek terjedésének kedvez, a kártevők többsége már alig rajzik. A normalizálódóban lévő talajnedvesség-tartalom a gyomosodásnak is újra jó feltételeket teremtett.

Miért fontos a talaj egészsége az élelmiszertermelés szempontjából?

A talajok számos olyan funkciót és szolgáltatást látnak el, amelyek nélkülözhetetlenek a Föld összes életéhez, ugyanakkor az intenzív élelmiszer-termelési tevékenységek károsították és kimerítették a talaj egészségét. A talaj regenerálása teljes rendszerszemléletet igényel, tehát mik a kihívások és a megoldások?

A lakosság nélkül nem megy

A Virágos Magyarország környezetszépítő verseny idén az önkormányzatokra fókuszált, nem hirdették meg a virágos balkonok, virágos előkertek versenyét a lakosság számára.