Back to top

Ágelhalások a tuján

A tuján nyár közepe után kétéves oldalágak elszíneződésével, majd elbarnulásával, a tél kezdetétől pedig nagyobb ágrészek elhalásával, akár az egész növény egyszerre történő elszáradásával is találkozhatunk, aminek a hátterében általában rovarok állnak. Ezeket veszi górcső alá a Kerti Kalendárium áprilisi száma.

Júniustól tapasztalhatjuk, hogy 10–20 centiméteres, általában másodéves oldalhajtások fényüket vesztik, majd oldalra hajlanak, később megbarnulnak. Az elhalt hajtások nagy része a következő év tavaszáig lehull. Amennyiben csak egy-két hajtás érintett a növényen talán észre sem vesszük, nem foglalkozunk vele, erős fertőzésnél azonban a növény díszítőértéke csökken, koronája kiritkul.

A kerteket, parkokat, temetőket járva lépten-nyomon elszáradt tujákkal, hibridciprusokkal, borókákkal találkozunk. Mitől barnul a tuja? - kérdik sokan
A kerteket, parkokat, temetőket járva lépten-nyomon elszáradt tujákkal, hibridciprusokkal, borókákkal találkozunk. Mitől barnul a tuja? - kérdik sokan
Fotó: Dr. Maráczi László

Borókaszú a berágás helyén az ágvillában
Borókaszú a berágás helyén az ágvillában
Fotó: Dr. Maráczi László
Amennyiben vesszük a fáradságot és az elszíneződés kezdetén alaposan megnézzük a hajtást, azt tapasztaljuk, hogy az ágvillában 1 milliméter átmérőjű befurakodási nyílás található. Az elhalt hajtást leszakítva láthatjuk, hogy annak belseje a csúcs irányába 5–10 milliméter hosszan kiodvasított. Kis szerencsével a kiodvasított részben, vagy a hajtás alapjánál egy 2–2,5 milliméteres barnásfekete bogarat találunk.

Amennyiben elkéstünk, akkor már nem találjuk meg a bogarat, hisz az, amint a hajtás kezd elszíneződni újabb és újabb ágvillát keres meg és az első fagyokig folytatja rágását. A hosszú, meleg ősz a károsítás időtartamát, a kártétel mértékét jelentősen megnöveli. Ezt a kárt „érési táplálkozásával” a borókaszú okozza. A kártevő előszeretettel károsít a Smaragd tuján, de nem veti meg a tuja más fajait, fajtáit sem, sőt hamiscipruson, borókafajokon és Leyland cipruson is hasonló hajtás elhalásokkal találkozhatunk.

A bogár az ágvillában, vagy a növény vastagabb részébe mélyített járatban telel át. Tavasszal költési járatot készít, amely során már válogatósabb: csak erősen legyengült, néha elhalt hamisciprus, nyugati tuja, és keleti tuja fiatalabb törzsébe, ágába rág be. A gazdanövény törzsének, ágának kérge alatt, a szíjácsban, a növekedési iránnyal párhuzamosan elkészíti a 2–5 centiméter hosszú 2 karú, ritkán csillag alakú költési járatot, amelynek az oldalába rakja le petéit.

A petékből kikelő lárvák az anyajáratra merőleges, egymással közel párhuzamos, szabálytalanul hullámzó, rágcsálékkal tömött járatokat rágnak, amelyeknek a vége az élő fába süllyed. A járatok zavarják a víz és a tápanyag áramlását, amitől a korona egy része, vagy az egész növény is elhalhat.

Borókaszú érési táplálkozásától elhalt boróka hajtások
Borókaszú érési táplálkozásától elhalt boróka hajtások
Fotó: Dr. Maráczi László
A lárvák fejlődése gyors, bábozódás után az új bogarak májustól a kérgen 1 milliméter átmérőjű, kerek nyílásokon távoznak. A bogarak távozása nagyrészt júliusban befejeződik.

Egyre több helyen találkozunk azzal, hogy a Smaragd tuja palástján, akár már ősszel, a tél, vagy a tavasz folyamán egy tenyérnyi, vagy nagyobb rész - ami egy ág összes hajtása (levele) -, sárgul, sárgásbarnára, majd barnára színeződve elhal. Évek alatt ezekről az ágakról a vékonyabb részek lehullanak. Amíg csak egy-egy kisebb ág hal el, nem tulajdonítunk neki jelentőséget. Amikor meg már a foltok száma több, a foltok nagyobbak, összefolynak, akkorra a növény díszértéke annyira lecsökkent, hogy inkább „ezt a rondaságot” kivágjuk.

A kár okának megállapításához tőből vágjuk le az elszáradt ágat, figyelmesen nézzük át.

Keressünk rajta 2–3 milliméter átmérőjű, a növekedési irányra ferdén álló, ovális nyílást. Ha ezt nem találunk, akkor az ág kérgét teljes hosszában óvatosan fejtsük le, keressünk rajta rágcsálékkal tömött járatot, amelyben szerencsés esetben megtalálhatjuk a kártevő imágóját, lárváját vagy bábját. A káresetek túlnyomó részét a Földközi tenger mellékéről a 2000-es évek elejétől terjedő boróka-tarkadíszbogár okozza. A 6–12 milliméter hosszú, fémfényű, aranyzöld-kékeszöld színű, hátán 10–14 kékesfekete folttal díszített imágó május közepétől jelenik meg és júliusig aktív.

Fotó: Dr. Maráczi László

Melegkedvelő, a napsütötte órákban a hajtások végére kiülve napozik, vagy nagy sebességgel repül, hűvös időben mozdulatlanná dermed. A kifejlődés helye közelében rövid érési táplálkozás után lerakja 120–150 petéjét a gazdanövény kéregrepedésébe, a vékonyabb ágak kérgére. A kikelő lárva berág a kéregbe.

A lárva fehéres sárga, lábatlan, lapított, a második és a harmadik torszelvényénél széles („főzőkanál alakú”), kifejlődve akár 22 milliméter hosszú is lehet. A szíjács és a faszövet határán lapos, széles járatot rág. Ennek során elrágja az ágban a szállító edénynyalábokat, a járat területén megszűnik a tápanyag és víz szállítása. A járat finom szemcséjű, világos és sötétbarna sávokat tartalmazó (kétszínű) rágcsálékkal tömött. A lárva őszre kifejlődik, tavasszal berág a faszövetbe, ahol közvetlen a szíjács alatt, az ott kialakított, fehér, durva, szálas famorzsalékkal elzárt bábbölcsőben április–májusban bábozódik. A bábállapot hossza megközelítően 3 hét.

A boróka- és tujaszú, valamint a boróka-tarkadíszbogár elleni védekezés lehetőségeiről a Kerti Kalendárium 2018. áprilisi számában olvashat részletesen.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért fontos a talaj egészsége az élelmiszertermelés szempontjából?

A talajok számos olyan funkciót és szolgáltatást látnak el, amelyek nélkülözhetetlenek a Föld összes életéhez, ugyanakkor az intenzív élelmiszer-termelési tevékenységek károsították és kimerítették a talaj egészségét. A talaj regenerálása teljes rendszerszemléletet igényel, tehát mik a kihívások és a megoldások?

A lakosság nélkül nem megy

A Virágos Magyarország környezetszépítő verseny idén az önkormányzatokra fókuszált, nem hirdették meg a virágos balkonok, virágos előkertek versenyét a lakosság számára.

Atkák a bambuszokon

Hazánkban is igen kedvelt, sőt talán egyre többfelé megtalálható dísznövények a bambuszok vagy más szóval botnádak, amelyeket erőszakos terjedésük ellenére gyakran ültetnek magánkertekbe is. Ezek a növények Kelet- és Délkelet-Ázsiában fontos szerepet töltenek be az emberek mindennapi életében, lakóépületeket, használati eszközöket készítenek belőlük, illetve egyes részeiket élelmiszerként is fogyasztják.

Díszbogarak - szépek, de árthatnak is

Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.

Sivatagból oázis

Dr. Goda Pál az Agrárközgazdasági Intézet igazgatójaként azért felel, hogy hiteles adatokra lehessen alapozni az agrárpiaci és szakpolitikai döntéseket. Komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik a vidékfejlesztés területén is, magánemberként azonban lelkes hobbikertész, aki valóságos sivatagból teremtett oázist isaszegi otthonában.

Növénybiológusok felfedezték, hogyan védi meg magát a vadbúza a rovaroktól

A levéltetvek károsításának csökkentésére a búzanövény különféle vegyi és fizikai védekezési mechanizmusokat fejlesztett ki.

Szőlőkártevők és természetes ellenségeik

A szőlő kártevői kevesebb gondot okoznak a gombás betegségekhez képest, de kedvező körülmények hatására vagy a növényvédelmi munkák elmaradása miatt gyors elszaporodásra is képesek. Leginkább a szőlőmolyok, az atkák és az utóbbi években jelentős kártevővé vált amerikai szőlőkabóca károsítására kell figyelnünk.

Díszfák és a biológiai védekezés

Kertünkbe, utcánkba olyan fákat érdemes ültetni, amelyek otthon érzik magukat a helyszínen. Ehhez ismernünk kell a környezeti igényeiket, ellenálló képességüket, és érdemes számításba venni, hogy van-e valamilyen hátrányos vagy kimondottan hasznos tulajdonságuk.

Hagyomány és génmegőrzés

A csemői Marosi Faiskola évek óta ápolja a híres dísznövény-nemesítő, Kováts Zoltán szakmai örökségét. A hazai klímára nemesített, kiváló díszítőértékű fajták magtermesztésével, szelektálásával, egyöntetűvé tételével és népszerűsítésével arra törekednek, hogy azok mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak.

Növényorvos a közterületen: még mindig az aszály okoz gondot

Eddig sem a kórokozók (gombák, baktériumok), sem a kártevők nem szaporodtak fel olyan mértékben, hogy járványhelyzet alakult volna ki. Annál inkább szenvednek a növények a kánikulától, az aszálytól, és úgy tűnik, hogy a helyzet nem fog jelentősen megváltozni.