Back to top

Ágelhalások a tuján

A tuján nyár közepe után kétéves oldalágak elszíneződésével, majd elbarnulásával, a tél kezdetétől pedig nagyobb ágrészek elhalásával, akár az egész növény egyszerre történő elszáradásával is találkozhatunk, aminek a hátterében általában rovarok állnak. Ezeket veszi górcső alá a Kerti Kalendárium áprilisi száma.

Júniustól tapasztalhatjuk, hogy 10–20 centiméteres, általában másodéves oldalhajtások fényüket vesztik, majd oldalra hajlanak, később megbarnulnak. Az elhalt hajtások nagy része a következő év tavaszáig lehull. Amennyiben csak egy-két hajtás érintett a növényen talán észre sem vesszük, nem foglalkozunk vele, erős fertőzésnél azonban a növény díszítőértéke csökken, koronája kiritkul.

A kerteket, parkokat, temetőket járva lépten-nyomon elszáradt tujákkal, hibridciprusokkal, borókákkal találkozunk. Mitől barnul a tuja? - kérdik sokan
A kerteket, parkokat, temetőket járva lépten-nyomon elszáradt tujákkal, hibridciprusokkal, borókákkal találkozunk. Mitől barnul a tuja? - kérdik sokan
Fotó: Dr. Maráczi László

Borókaszú a berágás helyén az ágvillában
Borókaszú a berágás helyén az ágvillában
Fotó: Dr. Maráczi László
Amennyiben vesszük a fáradságot és az elszíneződés kezdetén alaposan megnézzük a hajtást, azt tapasztaljuk, hogy az ágvillában 1 milliméter átmérőjű befurakodási nyílás található. Az elhalt hajtást leszakítva láthatjuk, hogy annak belseje a csúcs irányába 5–10 milliméter hosszan kiodvasított. Kis szerencsével a kiodvasított részben, vagy a hajtás alapjánál egy 2–2,5 milliméteres barnásfekete bogarat találunk.

Amennyiben elkéstünk, akkor már nem találjuk meg a bogarat, hisz az, amint a hajtás kezd elszíneződni újabb és újabb ágvillát keres meg és az első fagyokig folytatja rágását. A hosszú, meleg ősz a károsítás időtartamát, a kártétel mértékét jelentősen megnöveli. Ezt a kárt „érési táplálkozásával” a borókaszú okozza. A kártevő előszeretettel károsít a Smaragd tuján, de nem veti meg a tuja más fajait, fajtáit sem, sőt hamiscipruson, borókafajokon és Leyland cipruson is hasonló hajtás elhalásokkal találkozhatunk.

A bogár az ágvillában, vagy a növény vastagabb részébe mélyített járatban telel át. Tavasszal költési járatot készít, amely során már válogatósabb: csak erősen legyengült, néha elhalt hamisciprus, nyugati tuja, és keleti tuja fiatalabb törzsébe, ágába rág be. A gazdanövény törzsének, ágának kérge alatt, a szíjácsban, a növekedési iránnyal párhuzamosan elkészíti a 2–5 centiméter hosszú 2 karú, ritkán csillag alakú költési járatot, amelynek az oldalába rakja le petéit.

A petékből kikelő lárvák az anyajáratra merőleges, egymással közel párhuzamos, szabálytalanul hullámzó, rágcsálékkal tömött járatokat rágnak, amelyeknek a vége az élő fába süllyed. A járatok zavarják a víz és a tápanyag áramlását, amitől a korona egy része, vagy az egész növény is elhalhat.

Borókaszú érési táplálkozásától elhalt boróka hajtások
Borókaszú érési táplálkozásától elhalt boróka hajtások
Fotó: Dr. Maráczi László
A lárvák fejlődése gyors, bábozódás után az új bogarak májustól a kérgen 1 milliméter átmérőjű, kerek nyílásokon távoznak. A bogarak távozása nagyrészt júliusban befejeződik.

Egyre több helyen találkozunk azzal, hogy a Smaragd tuja palástján, akár már ősszel, a tél, vagy a tavasz folyamán egy tenyérnyi, vagy nagyobb rész - ami egy ág összes hajtása (levele) -, sárgul, sárgásbarnára, majd barnára színeződve elhal. Évek alatt ezekről az ágakról a vékonyabb részek lehullanak. Amíg csak egy-egy kisebb ág hal el, nem tulajdonítunk neki jelentőséget. Amikor meg már a foltok száma több, a foltok nagyobbak, összefolynak, akkorra a növény díszértéke annyira lecsökkent, hogy inkább „ezt a rondaságot” kivágjuk.

A kár okának megállapításához tőből vágjuk le az elszáradt ágat, figyelmesen nézzük át.

Keressünk rajta 2–3 milliméter átmérőjű, a növekedési irányra ferdén álló, ovális nyílást. Ha ezt nem találunk, akkor az ág kérgét teljes hosszában óvatosan fejtsük le, keressünk rajta rágcsálékkal tömött járatot, amelyben szerencsés esetben megtalálhatjuk a kártevő imágóját, lárváját vagy bábját. A káresetek túlnyomó részét a Földközi tenger mellékéről a 2000-es évek elejétől terjedő boróka-tarkadíszbogár okozza. A 6–12 milliméter hosszú, fémfényű, aranyzöld-kékeszöld színű, hátán 10–14 kékesfekete folttal díszített imágó május közepétől jelenik meg és júliusig aktív.

Fotó: Dr. Maráczi László

Melegkedvelő, a napsütötte órákban a hajtások végére kiülve napozik, vagy nagy sebességgel repül, hűvös időben mozdulatlanná dermed. A kifejlődés helye közelében rövid érési táplálkozás után lerakja 120–150 petéjét a gazdanövény kéregrepedésébe, a vékonyabb ágak kérgére. A kikelő lárva berág a kéregbe.

A lárva fehéres sárga, lábatlan, lapított, a második és a harmadik torszelvényénél széles („főzőkanál alakú”), kifejlődve akár 22 milliméter hosszú is lehet. A szíjács és a faszövet határán lapos, széles járatot rág. Ennek során elrágja az ágban a szállító edénynyalábokat, a járat területén megszűnik a tápanyag és víz szállítása. A járat finom szemcséjű, világos és sötétbarna sávokat tartalmazó (kétszínű) rágcsálékkal tömött. A lárva őszre kifejlődik, tavasszal berág a faszövetbe, ahol közvetlen a szíjács alatt, az ott kialakított, fehér, durva, szálas famorzsalékkal elzárt bábbölcsőben április–májusban bábozódik. A bábállapot hossza megközelítően 3 hét.

A boróka- és tujaszú, valamint a boróka-tarkadíszbogár elleni védekezés lehetőségeiről a Kerti Kalendárium 2018. áprilisi számában olvashat részletesen.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi tapasztalatok

Idén a szőlőkárosítók nem okoztak különösebb gondot, kevés permetezéssel meg tudtuk védeni az ültetvényeket. Ebben nagy szerepe volt az időjárásnak és a rendkívül kevés csapadéknak is. Bizonyára ettől függetlenül a szőlő növényvédelmével kapcsolatban több érdekességet megfigyelhettünk, ezek közül kettőt említek meg, a szőlőlisztharmatot és a magnéziumhiányt.

Különleges pampafű

Igen nagy az érdeklődés a világ első mini Cortaderia-fajtája iránt, mondta Dimitris Dimitriou, a Fleurizon nemesítővállalat értékesítője a cég legkompaktabb pampafűfajtájáról, amely a Tiny Pampa nevet kapta.

A növényteleltetés trükkjei – növényvédelmi előrejelzés 45. hét

Bár már november első dekádjában járunk, az időjárás a sokévi átlagnál melegebb. Az elkövetkező napokban azonban fokozatos lehűlésre számíthatunk, ezért a lakásból nyárra kihelyezett mediterrán növényeinket fel kell készíteni a téli „üzemmódra”.

A denevérek, mint a fák megmentői

A denevérek segítik az erdők növekedését. Ugyanis nélkülük a facsemetéket károsító rovarok elszaporodnának, és akár kilencszer nagyobb kárt is okozhatnak egy területen, ha nincsenek ott a denevérek, hogy kordában tartsák őket.

Megjelent Magyarországon a füge-levélbolha

Az utóbbi időben reneszánszát éli hazánkban a különböző fügefajták telepítése, és ahogy a füge terjed az országban, úgy jelennek meg a károsítói is. A legújabbat idén találták meg első ízben, ráadásul a déli határtól jelentős távolságokra is.

Átalakul a termesztés

Egy nehéz petúnia- és muskátliszezon után nagy kihívás fajtabemutatót tartani, különösen, ha a szakmai rendezvény napján az időjárás sem alakul szerencsésen. A Szirom Kft. nyári, kétnapos eseménye a 40° C-os kánikula ellenére sikerrel zárult, a kertészek nyitottan fogadtak minden új ötletet és termesztéstechnológiai tanácsot a sok bizonytalanságot rejtő 2023-as tavaszi szezonra vonatkozóan.

Ijesztő hangok

A vad nemcsak a táplálkozásával, de akár taposásával is tetemes kárt okozhat a mezőgazdasági kultúrákban. Távol tartására a legbiztosabb megoldás a kerítés, de annak felépítése nagyon költséges, ezért minden termelő igyekszik annál olcsóbb, de hatékony megoldásokat találni a vadkár megelőzésére.

A lemosópermetezés sikerének titka – növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Lehullott a gyümölcsfák és a szőlő lombjának fele, ez az az állapot, amikor érdemes nekilátni az őszi lemosópermetezésnek. A megfelelő szerválasztáshoz muszáj tudni, milyen károsítók élnek az ágakon, ezért először azokat kell felmérni. Az őszi lemosópermetezés nem helyettesíti a tavaszit, de javítja annak hatékonyságát, együttesen pedig a jövő évi növényvédelem sikerességét.

Hangyák a kertben

A hangyák társasan élő, államot alkotó rovarok, amelyek mindenhol ott vannak a kertekben. Megoszlanak a vélemények arról, hogy hasznos élőlények-e vagy sem.

Szamóca talajtakarással

A földieper, vagy becsületes nevén szamóca a mérsékelt égövben a legkorábban érő, jó alkalmazkodóképessége miatt a legnagyobb mennyiségben termesztett bogyós gyümölcs; a gyümölcsök királynőjének is nevezik. Magyarország éghajlata kedvez a harmonikus íz és illat kialakulásának, így gyakran ugyanannak a fajtának hazai termesztésben jobb íze van, mint másutt.