Back to top

A felmelegedés következtében több növényfaj jelent meg az európai hegycsúcsokon

Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.

A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.

A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult.

Miközben az 1957-1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del nőtt a növényfajok száma, a 2007-2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az már évszázadok ott élő fajokat. A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy.

"A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában" - közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.

Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban - tette hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Az éghajlatváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat

Erdőben járni jót tesz a léleknek, emellett az erdő hozzájárul a klímavédelemhez, véd a fénytől, az erróziótól, a gazdaságnak és az egész társadalomnak hoz hasznot – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az Országfásítási Program székesfehérvári állomásán.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

Mezőgazdasági összeírást tart a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november 15. és december 15. között hajtja végre a mezőgazdasági adatgyűjtését. Az ország 484 településére kiterjedő felvétel eredményei segítik a gazdálkodókat, döntéshozókat, amihez az adatszolgáltatók részvételükkel, pontos adatszolgáltatásukkal nagyban hozzájárulnak - közölte a KSH az MTI-vel hétfőn.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.