Back to top

A környezetbarát sör titka

Környezetbarát módon fogja előállítani termékeit a világ legnagyobb sörgyártója, amelynek eredményeként 5 százalékkal tudja a csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.

Az AB InBev belgiumi székhelyű vállalat egy olyan technológiát fejlesztette ki, amely az erjedés előtti malátázáshoz szükséges gázbuborékokat a víz és a komló forralása nélkül állítja elő.

A cég négy éven át kísérletezte ki a módszert egy leuveni üzemében, majd nagyobb mértékben két brit gyárában. Az új előállítási mód miatt az elkészült sör semmit sem veszít ízéből, de kevesebb hőt és vizet használnak fel a folyamatban

- adta hírül a The Guardian brit napilap.

A buborékok létfontosságúak a sör ízének meghatározásában. Hagyományosan a sörfőzés korai szakaszaiban fejlesztik a gázbuborékokat természetes főzési folyamatban, amelyhez rengeteg víz és hő szükséges.

Az AB InBev új módszere alapján forráspont alattira melegítik a főzetet, majd nitrogént vagy szén-dioxidot engednek a tartályba, hogy buborékokat képezzenek.

Mivel a sört a kezdeti szakaszban alacsony hőmérsékleten főzik, így hosszabban friss is marad.

A buborékok létfontosságúak a sör ízének meghatározásában
A buborékok létfontosságúak a sör ízének meghatározásában
A késztermékben található buborékokat hagyományos módon képezik a maláta keményítőtartalmának cukorrá alakításával vagy túlnyomással a hordózás során.

David De Schutter, a vállalat európai kutatási igazgatója elmondta, hogy a melegítés és a gázbuborékok a sörfőzés szent receptje.

"Innovációnk, amikor mindent csupán a forráspont alá hevítünk, 80 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé ezen a ponton. Jóval kevesebb hő párolog el, ami azt jelenti, hogy kevesebb víz szükséges. Esetünkben sikerült az elpárolgott vizet öt százalékról egy százalékra leszorítani"

- tette hozzá.

A cég közölte, hogy ha az új technológiát valamennyi üzemében bevezetik világszerte, akkor évi 5 százalékkal csökkentik széndioxid-kibocsátásukat, ami 120 ezer család energiafelhasználásának felel meg.

Azt remélik, hogy tíz éven beleül valamennyi üzemük alkalmazhatja azt, és felajánlották, hogy ingyen megosztják a szabadalmaztatott technológiát a kisebb sörgyártókkal.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.