Back to top

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák.

Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően néhány napig tartó viraemia (= a vírusok vérben való jelenléte) alakul ki. A viraemiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés észrevétlen marad. Magzatkárosodás csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességük ideje alatt fertőződnek. A fertőződés után a vérsavóban magas titerben ellenanyagok jelennek meg, amelyek éveken keresztül perzisztálnak és megakadályozzák, hogy a vírus a vemhes kocákban a méhbe jusson. Mivel a sertések túlnyomó többsége az első életév végén átesik a fertőzésen, és tartós immunitást szerez, a PPV1 okozta magzatkárosodás – ritka kivételétől eltekintve – csak a fiatal, először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.

A PPV1 okozta magzatkárosodás

A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik. A vemhesség első szakaszában, körülbelül a 30 napos kor előtt fertőződött magzatok túlnyomó többsége elpusztul, és az összes magzat elhalása esetén a koca visszaivarzik, ezáltal csökken a kocaforgó. A vemhesség második harmadában fertőződött magzatokban alakulnak ki a típusos elváltozások: elhalnak, mumifikálódnak. A 70. napos kortól kezdődően a magzatok már immunkompetensek, vagyis ha ezt követően fertőződnek, akkor még születésük előtt aktív immunitásra tesznek szert, ezért – a PPV1 kórokozó képességétől függően – a fertőzést túlélhetik, így csökkent vitalitású, illetve nem károsodott malacok is világra jöhetnek.

A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik
A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik

A sertéstenyésztés során a jövedelmezőség növelésének kulcstényezője a kocaproduktivitás javítása a fialások gyakorisága és az alomnagyság növelése révén, valamint a malacelhullás alacsony szinten tartásával. A tenyészállományokban ebben kiemelt szerepet játszhat a parvovírus elleni védekezés (pl. a kocasüldők vakcinázása), mivel a kórokozó jelenléte jelentősen rontja a szaporasági mutatókat.

A vakcinázás gazdaságossága

Egy parvovírus elleni védekezési program gazdaságosságának megítéléshez először a betegség által okozott veszteségek nagyságát kell megbecsülni, amely – szakirodalmi adatokra támaszkodva – egy 1000 kocás állományra vetítve három lépésben történt. Először a parvovírus káros hatásai által érintett tenyészkocasüldők éves számát határozták meg. A tenyésztésbevétel idején aktív immunitással még nem rendelkező kocasüldők aránya a tartási körülményektől függően változhat, de szerológiai vizsgálatok alapján arányuk a hazai nagyüzemekben átlagosan 20 százalék. Amennyiben a kocák éves selejtezési arányát 45 százaléknak vesszük, akkor az 1000 kocás állományon belül átlagosan 1000 x 0,45 = 450 a kocasüldők száma, amelyekből átlagosan 450 x 0,2 = 90 védtelen a vemhesség idején a parvovírussal szemben. Ezek 61 százaléka (70/114,5) van átlagosan a vemhesség első 70 napjában, vagyis 90 x 0,61 = 55 kocasüldőben tudja a vírus károsítani magzatot (a 70. nap után történő esetleges magzatkárosodásokat a számítás során nem vettem figyelembe). Ez azt jelenti, hogy egy évben az összes kocasüldő 12,2 százalékánál (55/450) jelenik meg a PPV1 fertőzöttség káros hatása.

Ezt követően azt vizsgáltam, hogy a PPV1 mely termelési mutatókat befolyásolja hátrányosan és milyen mértékben. A tenyésztés szakaszában a végterméket, azaz a kibocsátást a választott malacok jelentik, amire hatással van az élve született malacok száma, a kocaforgó és a választás előtti elhullás. Az eddigi megfigyelések alapján a PPV1 károsító hatása következtében a születéskor élve született malacok száma átlagosan 3-mal csökken almonként, ugyanakkor a választás előtti elhullás nem változik. A PPV1 által károsított kocasüldőkből 0,43 x 55 = 24 egyed a vemhesség első 30 napjában van, amelyeknél még azt is feltételezzük, hogy először az összes magzat elpusztul és a süldő visszaivarzik. Ez azt jelenti, hogy a két fialás közötti idő átlagosan legalább 36 nappal hosszabbodik meg (15 nap vemhesség + 21 nap az újraivarzásig), vagyis ennyivel nő az üres napok száma, ami a kocaforgót is csökkenti az érintett süldőknél.

Pénzben kifejezve

Harmadik lépésként a termelési mutatókban bekövetkezett változásokat pénzben, jelen esetben forintban, számoltam ki. Mivel sertéstenyésztésről beszélünk, ezért a PPV1 által okozott veszteség a csökkenő választási malacszám miatti bevételkiesést jelenti. A számításhoz felhasznált átlagos termelési, költség- és áradatok – amelyek az adott telep adataival természetesen helyettesíthetők – a következők:

• Alom/koca/év = 2,3

• Élve született malac/alom = 12

• Választás előtt elhullás: 10%

• Takarmány/koca/év = 1100 kg

• Takarmány ára = 75 Ft/kg

• Választott malac ára = 10 000 Ft

A telepen egy immunis kocára egy év alatt a választott malacokból származó bevétel és a takarmányozási költségen felüli árbevétel, vagyis a fedezet (ha a takarmányozási költségen kívül az összes többi költséget állandó költségnek tekintjük) a következő:

Bevétel = 2,3 x 12 x 0,9 x 10 000 = 248 400 Ft

Fedezet = 248 400 – (1100 x 75) = 165 900 Ft

A PPV1 által károsított kocasüldők esetében egy év alatt a választott malacokból származó bevétel, takarmányozási költségen felüli árbevétel (fedezet) és a kórokozó által okozott veszteség a következő:

A) csak az élve született malacszám csökken:

Bevétel: 2,3 x (12–3) x 0,9 x 10 000 = 186 300 Ft

Fedezet: 186 300 – (1100 x 75) = 103 800 Ft

Veszteség: 165 900 – 103 800 = 62 100 Ft

B) az élve született malacszám és a kocaforgó is csökken:

Bevétel: 2,3 x (365 / 401 [365 + 36]) x (12–3) x 0,9 x 10 000 = 169 575 Ft

Fedezet: 169 575 – (1100 x 75) = 87 075 Ft

Veszteség: 165 900 – 87 075 = 78 825 Ft

Az 1000 kocás (kocasüldőket is beleértve) telepen a PPV1 által okozott éves becsült veszteség a következő:

Telepi veszteség:
(55-24) x 62 100 + 24 x 78 825 = 1 925 100 + 1 891 800 = 3 816 900 Ft

A több mint 3,8 millió forintos 1000 kocára kiszámolt telepi veszteség azt jelenti, hogy minden egyes kocára (kocasüldőket is beleértve) 3817 Ft, minden egyes kocasüldőre pedig 8482 Ft éves becsült veszteséggel számolhatunk, ha nem védekezünk a PPV1 ellen (pl. nem vakcinázunk, vagy a kocasüldőket termékenyítésük előtt legalább 1 hónappal természetes úton nem fertőzzük meg). Amennyiben a kocasüldőket vakcinázzuk PPV1 ellen, és a vakcinázás éves kocasüldőnkénti költsége kisebb, mint 8482 Ft, akkor a gazdaságilag helyes döntés a vakcinázás választása.

 

Ózsvári László
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

Matrac a lábvégbetegségek megelőzésére

A lábvégbetegségek megelőzése komoly gondot jelent a gazdáknak. Ezek közül leggyakrabban a fertőző eredetű dermatitisz digitálisszal (DD) gyűlik meg a bajuk. Ez a betegség széles körűen elterjedt Európában, így hazánkban is. A fertőzés elleni védekezés egyik leginkább bevált módszere a patafürösztés.

Szintet lépett a rettegett banánbetegség

Létezik egy betegsége a banánnak, amely teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá kellően. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, ám a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába eddig nem hurcolták át. Most azonban úgy tűnik, igen.

Nem csak a genetikán és a takarmányon múlik a tej minősége

A jó genetikai állomány és a kiváló minőségű takarmány mellett még egy dolog befolyásolja azt, milyen minőségű tejet ad a tehén. Ez pedig az állat emésztőrendszerében élő mikrobióta közösség összetétele. A kutatók pedig arra is rájöttek, hogy melyek azok az apró élőlények melyeknek segítségével a legjobb tej termelhető.

Innovatív takarmányozás – kiállítás Kölnben

Nagy sikert aratott a Kölnben, június közepén megrendezett Victam & Grapas International kiállítás. A kiállított új termékeket és gépeket is az innovatív megoldások jellemezték, a konferencián pedig a jövő megoldásaival ismerkedhettek meg a látogatók.

Az európai baromfitenyésztők bírálják a Mercosur megállapodást

Az európai baromfitenyésztők kifogásolják, hogy a közel múltban aláírt Mercosur megállapodás keretében további 180 000 tonna baromfi érkezhet Dél-Amerikából – elsősorban Brazíliából - Európába. Ez gyakorlatilag az eddigi keret megduplázása.

Kutyaeledelt hív vissza a Fressnapf

Szalmonellával szennyezett kutyaeledelt hív vissza a Fressnapf - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján.

Idén jobban tojtak a gyémántfácánok

Az elmúlt esztendők hőmérsékleti anomáliái igen sok fejtörést okoztak az állattartóknak. Így van ez a fácántenyésztőknél is. Egyes fajok tenyésztése könnyebb lett, míg másoké jóval több odafigyelést igényel. Jellemzően a magas hegyekből származó fajok tartása jelent különösen nagy kihívást a nagy nyári melegekben.

ASP: Vietnámban tesztelik az új vakcinát, Kína a nagyüzemeket támogatja

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben elért kezdeti sikerükről számolt be a vietnámi mezőgazdasági miniszter. Nguyen Xuan Cuonga a hivatalos vietnámi hírügynökséggel (VNA) osztotta meg a hírt, hamarosan lesz vakcinájuk a betegség ellen.

A vidéki egyetemeknek küldetésük van

Július elsejével hivatalba lépett Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem új rektora. Az állatorvos végzettségű szakember, aki a Magyar Tudományos Akadémia doktora és rendes tagja, csaknem négy évtizede dolgozik Kaposváron. Mint fogalmaz, sorsa összefonódott az egyetemmel, amelytől olyan sokat kapott, hogy most ő is szeretne visszaadni ebből.