Back to top

Csak a sertés ára csökkent

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2018 februárjában az előző év azonos időszakához képest az élő állatok termelőiár-szintje 0,8 százalékkal mérséklődött, az állati termékeké ugyanakkor 10 százalékkal magasabb lett.

2018 második havában – 2017-hez viszonyítva – leginkább a vágójuh és a vágómarha került többe, kilónként 113, illetve 59 forinttal. A vágóbaromfi ára összességében 9 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 28 forinttal csökkent. Ugyanekkor a tehéntejért 7 forinttal, az étkezési tojásért pedig 3 forinttal adtak többet. 

A KSH adatai szerint 2018. II. hónapban a vágósertés felvásárlási ára (malac és süldő nélkül) 357 forint/kilogramm volt, ami 28 forinttal elmarad a 2017. II. havi kilogrammonkénti 385 forintos ártól. A tavaly július óta megfigyelhető csökkenő ártrend azonban ebben a hónapban megfordult.

A vágómarha árának emelkedése februárban folytatódott, de a forgalom visszaesett. A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2018. februárban 427 Ft volt, ami jócskán, kilogrammonként 59 Ft-tal meghaladta az egy évvel ezelőttit, de még az egy hónappal korábbi, januári árhoz képest is 14 forinttal nőtt.

Februárban, januárhoz képest, némileg nőtt a felvásárolt tehéntej vételára, de jelentősen csökkent a forgalom. Egy hónap alatt a nyerstej átlagára 100 forintról mérsékelten, 101 forintra erősödött, ez a 2017. II. havi 94 forint/kilogramm vételárhoz viszonyítva számottevő, 7 Ft az árelőnyt jelent.

A tárgyév második hónapjában az átlagos zsírtartalom 3,8 százalék, a nyersfehérje koncentráció 3,4 százalék volt. Közvetlen háztól, illetve a szabadpiacokon értékesített nyerstej áráról a KSH ezen túl adatokat nem közöl.

Az egy évvel ezelőtti kilónkénti 672 forinttal szemben februárban a vágójuh eladási 785 forintra erősödött, ez az ár a januárihoz képest is 9 forintos drágulást jelent.

A lassan talpra álló baromfiágazat kibocsájtása 10724 tonnával túlszárnyalta a sertésszektorét, az összsúlyt tekintve a múltévhez képest 7,3 százalékkal jobban teljesített. 

Az idén januárban még 276 forintot adtak a vágóbaromfi kilójáért, a felvásárlási ár azonban februárra jelentősen, 15 forinttal 291 forintra emelkedett. Tavaly ilyenkor 282 forintot fizettek érte.

A vágóbaromfi átlagára összességében a következők szerint alakult 2018 februárjában: vágócsirke 254, vágóliba 721, vágókacsa 367, míg a vágópulyka 339 forint volt kilónként. Egy évvel ezelőtt a vágócsirkéért 252 forintot, a vágólibáért 700 forintot, a vágókacsáért 311, míg a vágópulykáért 379 forintot fizettek kilónként.

A KSH adatai szerint az étkezési tojás termelői átlagára 2018 első két hónapjában fedezte az önköltséget. Februárban ugyan 20 forintra apadt az ár a januári 22 forintról, de a 2017 februári 17 forintos tojásárhoz képest még mindig 3 forinttal több. Háztól, illetve a szabadpiacokon értékesített tojásárakról a KSH adatokat nem közölt.

 

Forrás: 
KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Az élelmiszeriparban tovább gyorsult az áremelkedés üteme

Júniusban az ipar belföldi termelői árai átlagosan 15,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, ami 1,0 százalékponttal magasabb az előző havinál. Az exportárak 9,7 százalékkal emelkedtek a májusi 9,6 százalékot követően. Együttesen az ipari termelői árak átlagosan 11,6 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly júniusban - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

Minden drágul, de a termelői árak nem feltétlenül

Elkezdődött a szabadföldi zöldségek szezonja, érik a szilva, a sárga- és őszibarack. Milyen termésre számítanak a gazdálkodók, és mennyiért vehetjük majd meg a szezonális zöldséget, gyümölcsöt – erről kérdeztük Hunyadi Istvánt, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetőjét.

Drágulnak az élelmiszerek

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.