0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tovább nőtt a feketemunka a mezőgazdaságban

A munkavállalók harmada feketemunkás volt - derült ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által közzétett 2017-es munkaügyi ellenrzésekről szóló összegzésből. Az ellenőrzött 3 669 munkavállalóból 2 660 főt érintett valamilyen szabálytalanság. Az ellenőrzött ágazatok közül a mezőgazdaságban volt a második legnagyobb arányú a feketefoglalkoztatás.

A mezőgazdasági ágazatra 2017-ben az ellenőrzések 3 százaléka esett (548 db). Az ellenőrzött 3 669 munkavállalóból 2 660 főt érintett valamilyen szabálytalanság, ebből a feketén foglalkoztatott munkavállalók 1 224 főt tettek ki. Összesen 512 intézkedés történt, amelyből

46 munkáltatóval szemben összesen 8 120 000 forint munkaügyi bírságot szabott ki a hatóság, 166 esetben pedig  figyelmeztetésben részesítették a munkaadókat.

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 százalékát (1224 fő) alkalmazták a mezőgazdasági vállalkozások, amely a 2016-os 7 százalékhoz (777 fő) képest növekedést mutat. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva is kimagasló a mezőgazdaság negatív feketefoglalkoztatási tendenciája (2011-ben 18,33 százalék volt az arány, 2017-ben 33,36 százalék).

A mezőgazdaságban az idényjelleg mellett megállapítható, hogy a munkáltatók elsősorban a tulajdonosi körből kerülnek ki, nem jellemző az alvállalkozói forma. Azoknál, akiknél a korábbi időszakban már többször is feltártak a feketefoglalkoztatást, többször történt ismételt ellenőrzés is. Ezekben az esetekben jellemző, hogy a munkáltatók rendszeresen, az adóhatósági és munkaügyi ellenőrzések során megállapított szabálytalanságok, szankciók figyelmen kívül hagyásával foglalkoztattak nagyszámú munkavállalót.

A mezőgazdasági szektor – szezonális – jellegéből adódóan az ellenőrzések száma a nyári és őszi időszakban magasabb. A feltárt jogsértések sokszor nagyobb munkavállalói létszámot érintenek, melyek hátterében a mezőgazdasági munkák idényjellege áll, mivel a munkáltatók rövid ideig, de nagyobb számú munkavállalót alkalmaznak.

A növénytermesztés és betakarítási munkák esetében a feketemunka előfordulása a gyakoribb, míg az állattenyésztéssel kapcsolatban jellemző a munkaidőre, pihenőidőre irányuló szabálytalanság, a bérpótlékok fizetésének elmaradása, valamint a szabadság kiadásával kapcsolatos szabálytalanság.

A feldolgozóipar ellenőrzésére a második és harmadik negyedévben gyakrabban kerül sor, mivel a tevékenység szorosan kötődik a mezőgazdasági termények betakarításához. A sütőipar és a húsfeldolgozás esetében jellemző a munkabérek mértékének növelése, a már meglévő dolgozói állomány megtartása érdekében. Az ágazatot érintően sokszor hiányzik a megfelelő képzettséggel rendelkező szakmunkás, így a munkavállalói kiszolgáltatottság a területet érintően jellemzően kisebb. A munkaterületre való bejutás során a munkaügyi hatóság betartja az egyéb, jellemzően közegészségügyi jellegű jogszabályok által támasztott követelményeket, a munkáltatók egy része azonban továbbra is a szabálytalan foglalkoztatást leplező védőakadályként tekint ezekre a szabályokra.

Mezőgazdasági terményfeldolgozás esetén a foglalkoztatási gyakorlat a szabályos foglalkoztatóktól kezdve a súlyos jogsértés feltárásáig széles skálán mozog, a lefolytatott vizsgálat eredménye, valamint a megállapított jogsértés jellege is esetenként más. Az állandó, évszaktól és időjárástól független termelést végző munkáltatók a munkaügyi szabályokat jellemzően betartják, a kisebb jogsértések esetén elegendő a munkaügyi hatóság jelzésértékű döntése a jogellenes állapot megszüntetése érdekében.

 

Forrás: www.ommf.gov.hu