0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kis állat, nagy lehetőség – továbbra is népszerű a magyar bárány

Akadt okuk az örömre az elmúlt időszakban a juhtenyésztőknek: a korai húsvét okán nőtt a kereslet az európai piacon a magyar bárányok iránt, a pozitív tendencia pedig azóta is tart. A bővülő igények kiszolgálása kapcsán márpedig egyre több lehetősége van az ágazatnak, hiszen az elmúlt években mind a magyarországi juhok, mind pedig a juhtartók száma nőtt.
„A korai húsvéti időszak eredményes volt az ágazat számára, hiszen kevés bárány volt ekkor az európai piacokon – szemben a magyarral –, éppen ezért jó áron, folyamatos szállítással tudtuk biztosítani a kínálatot a célországok számára” – foglalta össze az elmúlt hetek eredményeit Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

Ahogy azt a szakember elmondta, a legtöbb bárányt Olaszországba exportáljuk – élőállatként, friss fogyasztásra –, az ünnepi időszakban azonban itthon is megnőtt a kereslet az állatok húsa iránt.

„A vágóhídjaink csúcsra járatva működtek, így a nagy áruházláncok polcaira és a nagyobb piacok standjaira is jutott a magyar bárányból” – folytatja Hajduk Péter, aki emlékeztet arra, hogy a statisztikai adatok szerint az elmúlt 4-5 évben itthon is növekedésnek indult a bárányhúst fogyasztók száma.

A vágott állat exportja kapcsán a legjelentősebbek közé egyébként a svájci, a német, az osztrák, illetve a japán piacot sorolhatjuk, ahová prémium minőségű termékeket szállítunk, mindettől függetlenül azonban nem teljesen felhőtlen – avagy bárányfelhőtlen – az ágazat helyzete.

„Európában, így Magyarországon is az EU-s és a nemzeti támogatások együttesen kellenek ahhoz, hogy az ágazat megálljon a lábán” – hangsúlyozza Hajduk Péter,

hozzátéve, hogy az elmúlt 5-6 év állat- és földalapú támogatásai fontos szerepet játszottak abban, hogy gazdaságossá vált Magyarországon a juhtartás.

2011-től számítva a juhok száma is nőtt itthon – körülbelül 200 ezerrel –, s egyre több juhtartóval is számolhatunk.

Nagyjából harmadával lettek többen az említett időszak óta. „A rendszerváltozás óta zömében családi gazdálkodások tenyésztenek juhokat – 96 százalék az arányuk –, s mivel így a fiatalabb generáció tagjai viszik tovább ezt a hagyományt, elmondhatjuk, hogy ebben az évtizedben zajlik a korszakváltás az ágazatban. Jelenleg egyébként a gazdálkodók 30-40 százaléka a 30-50 éves korosztályba tartozik” – tette hozzá a szakember.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu