Back to top

Étek a kaptárból: mikor a legfinomabb a herelárva?

A méhpempő közismert és elismert gyógyászati méhtermék, de vajon mi lesz a herelárvákkal? Tippek és trükkök elszánt kísérletező méhészeknek és gourmandoknak mit, mikor és hogyan csináljanak a gasztroújdonság élvezetéhez.

Az elmúlt héten családom rémületére két heresejtes lépet vittem az ebédlőbe, persze méhek nélkül. Igaz, eleinte nem a rémület uralkodott el az asztalnál, mert azt hitték, valamilyen érdekeset fogok mutatni vagy mesélni a méhekről, a lépről, erről a valóban csodálatos építményről. De kivételesen nem méhészeti ismereteiket szándékoztam bővíteni, vagy természet iránti csodálatukat fokozni, hanem fiamnak és feleségekmnek meg kellett volna kóstolnia a herelárvákat. Nem jártam sikerrel, sőt kifejezetten megkértek, hogy többet ne vigyek ilyesmit a konyhába. Remélem, ezzel a cikkel másképp járok, és legalábbis bogarat, akarom mondani hereálcát ültetek a fülekbe.

 

Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

Mivel nagyapám és apám is foglalkozott méhészettel, gyerekkorom óta sok mindent láttam már ezen a területen, de soha egyikőjük sem szorgalmazta a herelárvák emberi fogyasztását. Többnyire mindketten, akkoriban még nem is annyira a varroa atka korlátozása miatt, hanem a rajzás visszafogására kivágták a heresejteket, és általában a tyúkok elé szórták, melyek aztán látványos csatát vívtak a fehérjedús falatokért.

Viszont a már méhpempős anyabölcső lecsipkedésével és kissé savanykás tartalmának elfogyasztásával más volt a helyzet. Ezt sok méhész férfi „gyakorolja”, ha teheti, nem utolsósorban gyógyászati és állítólagos potencia növelő hatása miatt. De a nők változókori panaszaira is jó hatással van. Az anyapempő természetesen a herelárvával ellentétben közismert és elismert hatású méhtermék fogyasztása több egészségi problémára illetve az általános jó közérzet fenntartására is alkalmas.

A herelárvák több országban, főleg Ázsiában és Afrikában ínyencségnek számítanak és megtalálhatók előkelő szállodák, éttermek kínálatában. Több európai országban is próbálkoznak a bevezetésével egyelőre csekély sikerrel.

 Tavaly itt a Méhészet rovat „hasábjain” beszámoltunk egy szemfüles osztrák méhész termékéről „Méhkaviár, megkóstolná?” címmel. Bármilyen motiváló is volt akkor az a cikk, és bármilyen mennyiségben is állt rendelkezésemre akkor is herefias, még nem tudtam elszánni magam, hogy meg is kóstoljam. Viszont idén a méhek tavaszi átnézésekor az egyik méhcsaládnál két egész herelárvás lépet is találtam. Gondoltam nem csak egyszerűen kiveszem őket, de meg is kóstolom.

Legyűrve ellenérzéseimet azzal szemben, hogy épp „kukacokat” eszek, egészen finomnak találtam, ráadásul a sejtek közé begyűlt nektár miatt édeskés volt a kóstoló.  

Egyébként ezt az iszonyt nem is olyan nehéz legyűrni, hiszen a méhlárva esetén nem "klasszikus" kukacról van szó, hanem egy, a világ legtisztább, földdel soha sem érintkező anyagában, a viaszban növekvő lárváról, melyet a méhek egy igen különleges tejjel, vagyis pempővel táplálnak.

Talán hozzám hasonló kísérletező szellemű méhészek, esetleg Michelin konyhát üzemeltetők, akik a legközelebbi méhésznél egészen biztosan hozzájuthatnak az alapanyaghoz, szívesen veszik az alábbi információkat.

A Deutsches Bienejournal legújabb számában leírják, hogy miként lehet elválasztani a herebábokat a viasztól. Erre több módszer is létezik. A cikkíró méhész szerint a lárvákat ne főzzük, mert ha a lépből már keltek ki méhek, akkor a benne lévő bábing is összefő vele, és az kellemetlen ízű lehet. Amennyiben persze szűzlépről van szó, akkor minden további nélkül a főzés is megfelelő.

Nem jó továbbá a bábbá fejlődött lárva sem, mert a rovar bizonyos szervei már megkeménykedtek rajta. Kulináris célokból nagyjából a még fedetlen, illetve a kb. 14 napos fedett lárvákat lehet a legjobban felhasználni. Tehát a következőképpen működhet:

  1. A még fedelezetlen herefiast a konyhába meleg helyre helyezik, és a lárvák kibújnak” a sejtekből.
  2. A lépet lefagyasztjuk, majd kiütögetjük belőle a lárvákat. Ennél a módszernél gyorsan kell dolgoznunk, mert az olvadás maszatolással is jár. Nem egyértelmű a cikk alapján, hogy ez csak fedelezetlen fiassal működik-e, vagy felszaggatott fedelezésűvel is.
  3. A fedelezett lépet bennük a 14 napos lárvákkal – állítólag ez a legfinomabb - egy lefolyós párolóedénybe helyezzük. Ehhez kisebb mennyiség esetén már egy bébiüveg gőzsterilizáló is megteszi.

Végül pedig egy recept:

A kinyert herelárva éppúgy, mint a hal vagy a tojás hamar elkészül, ezért vigyázzunk, hogy ne tegyük tönkre hosszú sütéssel vagy főzéssel; kis zsiradékban (oliva olajban) hagymával lehet párolni, majd fűszereket hozzáadni ízlés szerint: oregánót, chilit, sót, rozmaringot. Röviddel a sütés befejezése előtt pedig tehetünk hozzá paradicsomot.

Egyelőre nem merek jó étvágyat kívánni a fenti étekhez. De a Méhészet rovat nevében is szívesen veszek minden beszámolót, további technológiai javaslatokat, fotót  és jó szándékú véleményt a témában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Termeljük meg a pizzafeltétet!

Az articsókát mi leginkább pizzafeltétként ismerjük, de az olasz és a spanyol konyhában többféle változatban is készítik. Húspótló zöldségként is tálalják, és számos gyógyhatása is ismert. Érdemes közelebbi kapcsolatot kialakítani vele.

Alternatív fehérjenövények

Május végén a fehérje növények fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak Nyíregyházán a Westsik Vilmos Kutatóintézetben. Ez, mint a Debreceni Egyetem Agrár-kutatóintézetek és Tangazdaság egyik helyszíne, megfelelőnek bizonyult annak az országos rendezvénynek a megtartására, amelynek célja a magfehérje-növények genetikai alapjainak és termesztés­technológiájuk sarkalatos elemeinek ismertetése volt.

Az EU 120 millió euróra növeli a méhészeti ágazat támogatását

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három év folyamán. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte az uniós bizottság.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

A pórul járt méhcsempész

12 méhcsaládot próbált meg Svájcba másodszor is bevinni személyautójában egy férfi. Miután nem vetette magát alá a vámvizsgálatnak és gyorsan továbbhajtott, a svájci vámosok kisebb autós üldözésbe kezdtek.

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

A szúnyogoknak is jót tett a májusi arany, folytatódik a védekezés

Június második hetében biológiai és kémiai módszerrel egyaránt fellépnek az elszaporodott vérszívók ellen. Az előzetes tervek szerint 156 településen és kilenc budapesti kerületben permeteznek a szakemberek, összesen 70 ezer hektárnyi területet kezelnek.

Grandiózus méhkolónia a hálószobában

Egy házaspár Spanyolországban Pinos Puente városában, óriási, nyolcvanezer méhet számláló méhkast talált a hálószobájuk falában. A falból hallatszó folyamatos furcsa zúgás vezette el őket a meghökkentő felfedezéshez.

Ismeri a feketekömény hatását?

A feketekömény olajat a fáraók aranyának is nevezik. Az egyiptomiak nagy becsben tartották az apró fekete magvakat, vele kapcsolatos élményüket a papirusztekercseikben is megörökítették. Manapság az allergia hatékony ellenszerének tartják.