Back to top

Étek a kaptárból: mikor a legfinomabb a herelárva?

A méhpempő közismert és elismert gyógyászati méhtermék, de vajon mi lesz a herelárvákkal? Tippek és trükkök elszánt kísérletező méhészeknek és gourmandoknak mit, mikor és hogyan csináljanak a gasztroújdonság élvezetéhez.

Az elmúlt héten családom rémületére két heresejtes lépet vittem az ebédlőbe, persze méhek nélkül. Igaz, eleinte nem a rémület uralkodott el az asztalnál, mert azt hitték, valamilyen érdekeset fogok mutatni vagy mesélni a méhekről, a lépről, erről a valóban csodálatos építményről. De kivételesen nem méhészeti ismereteiket szándékoztam bővíteni, vagy természet iránti csodálatukat fokozni, hanem fiamnak és feleségekmnek meg kellett volna kóstolnia a herelárvákat. Nem jártam sikerrel, sőt kifejezetten megkértek, hogy többet ne vigyek ilyesmit a konyhába. Remélem, ezzel a cikkel másképp járok, és legalábbis bogarat, akarom mondani hereálcát ültetek a fülekbe.

 

Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

Mivel nagyapám és apám is foglalkozott méhészettel, gyerekkorom óta sok mindent láttam már ezen a területen, de soha egyikőjük sem szorgalmazta a herelárvák emberi fogyasztását. Többnyire mindketten, akkoriban még nem is annyira a varroa atka korlátozása miatt, hanem a rajzás visszafogására kivágták a heresejteket, és általában a tyúkok elé szórták, melyek aztán látványos csatát vívtak a fehérjedús falatokért.

Viszont a már méhpempős anyabölcső lecsipkedésével és kissé savanykás tartalmának elfogyasztásával más volt a helyzet. Ezt sok méhész férfi „gyakorolja”, ha teheti, nem utolsósorban gyógyászati és állítólagos potencia növelő hatása miatt. De a nők változókori panaszaira is jó hatással van. Az anyapempő természetesen a herelárvával ellentétben közismert és elismert hatású méhtermék fogyasztása több egészségi problémára illetve az általános jó közérzet fenntartására is alkalmas.

A herelárvák több országban, főleg Ázsiában és Afrikában ínyencségnek számítanak és megtalálhatók előkelő szállodák, éttermek kínálatában. Több európai országban is próbálkoznak a bevezetésével egyelőre csekély sikerrel.

 Tavaly itt a Méhészet rovat „hasábjain” beszámoltunk egy szemfüles osztrák méhész termékéről „Méhkaviár, megkóstolná?” címmel. Bármilyen motiváló is volt akkor az a cikk, és bármilyen mennyiségben is állt rendelkezésemre akkor is herefias, még nem tudtam elszánni magam, hogy meg is kóstoljam. Viszont idén a méhek tavaszi átnézésekor az egyik méhcsaládnál két egész herelárvás lépet is találtam. Gondoltam nem csak egyszerűen kiveszem őket, de meg is kóstolom.

Legyűrve ellenérzéseimet azzal szemben, hogy épp „kukacokat” eszek, egészen finomnak találtam, ráadásul a sejtek közé begyűlt nektár miatt édeskés volt a kóstoló.  

Egyébként ezt az iszonyt nem is olyan nehéz legyűrni, hiszen a méhlárva esetén nem "klasszikus" kukacról van szó, hanem egy, a világ legtisztább, földdel soha sem érintkező anyagában, a viaszban növekvő lárváról, melyet a méhek egy igen különleges tejjel, vagyis pempővel táplálnak.

Talán hozzám hasonló kísérletező szellemű méhészek, esetleg Michelin konyhát üzemeltetők, akik a legközelebbi méhésznél egészen biztosan hozzájuthatnak az alapanyaghoz, szívesen veszik az alábbi információkat.

A Deutsches Bienejournal legújabb számában leírják, hogy miként lehet elválasztani a herebábokat a viasztól. Erre több módszer is létezik. A cikkíró méhész szerint a lárvákat ne főzzük, mert ha a lépből már keltek ki méhek, akkor a benne lévő bábing is összefő vele, és az kellemetlen ízű lehet. Amennyiben persze szűzlépről van szó, akkor minden további nélkül a főzés is megfelelő.

Nem jó továbbá a bábbá fejlődött lárva sem, mert a rovar bizonyos szervei már megkeménykedtek rajta. Kulináris célokból nagyjából a még fedetlen, illetve a kb. 14 napos fedett lárvákat lehet a legjobban felhasználni. Tehát a következőképpen működhet:

  1. A még fedelezetlen herefiast a konyhába meleg helyre helyezik, és a lárvák kibújnak” a sejtekből.
  2. A lépet lefagyasztjuk, majd kiütögetjük belőle a lárvákat. Ennél a módszernél gyorsan kell dolgoznunk, mert az olvadás maszatolással is jár. Nem egyértelmű a cikk alapján, hogy ez csak fedelezetlen fiassal működik-e, vagy felszaggatott fedelezésűvel is.
  3. A fedelezett lépet bennük a 14 napos lárvákkal – állítólag ez a legfinomabb - egy lefolyós párolóedénybe helyezzük. Ehhez kisebb mennyiség esetén már egy bébiüveg gőzsterilizáló is megteszi.

Végül pedig egy recept:

A kinyert herelárva éppúgy, mint a hal vagy a tojás hamar elkészül, ezért vigyázzunk, hogy ne tegyük tönkre hosszú sütéssel vagy főzéssel; kis zsiradékban (oliva olajban) hagymával lehet párolni, majd fűszereket hozzáadni ízlés szerint: oregánót, chilit, sót, rozmaringot. Röviddel a sütés befejezése előtt pedig tehetünk hozzá paradicsomot.

Egyelőre nem merek jó étvágyat kívánni a fenti étekhez. De a Méhészet rovat nevében is szívesen veszek minden beszámolót, további technológiai javaslatokat, fotót  és jó szándékú véleményt a témában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Süssünk, főzzünk gyógynövénnyel

Kertünk gyógynövényeit érdemes megismerni az étkezéseinkben betöltött szerepük felől is, vannak ugyanis olyanok, amelyek fűszerek is egyben, ilyen a kakukkfű, a szurokfű, a fokhagyma. Néhány izgalmas és igen finom receptet ajánlunk most ahhoz, hogy a gyógynövények nagyobb teret kapjanak a konyhában is. Jó egészséget hozzá!

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A jövő 50 egészséges élelmiszere megmentheti a Földet?

Kaktuszok, algák, hínárok, tökvirág és lótuszgyökér. Ezek a növények is rajta vannak a jövő 50 egészséges élelmiszerének a listán, amelyek fogyasztása nem csak az emberi szervezetnek kedvező, hanem megmenthető a Föld is velük.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

A hétvégén a libamájé lesz a főszerep a Vajdahunyad várban

Libamáj fesztivált rendeznek a Vajdahunyad várban szeptember 14-15-én - mondta Ökrös Mariann, a Magyar Libamáj Szövetség elnöke az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

A növényt kérdezik

A Bábolnai Gazdanapok központi témája a precíziós gazdálkodás, annak gyakorlati megvalósításáról kérdeztük Virág Istvánt, az Agrotec Magyarország termékmenedzserét. Kínálatukban a legegyszerűbb automata vezetéstől a teljesen komplex, valós idejű szabályozásig találhatók berendezések. A kiállításon élénken érdeklődtek a gazdák a precíziós megoldások iránt, egyelőre még csak a belépő szinten.

Kaptárokat a középületekre!

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kaptárokat telepítenének a középületekre mindenfelé az EU-ban, hogy megpróbálják ellensúlyozni a beporzó méhek tömeges pusztulását.

A varroa gyérítésével a természetvédelemért is teszünk

Ahol nagy a varroa fertőzöttség, a deformált szárnyvírus a poszméheken is kimutatható.