Back to top

Étek a kaptárból: mikor a legfinomabb a herelárva?

A méhpempő közismert és elismert gyógyászati méhtermék, de vajon mi lesz a herelárvákkal? Tippek és trükkök elszánt kísérletező méhészeknek és gourmandoknak mit, mikor és hogyan csináljanak a gasztroújdonság élvezetéhez.

Az elmúlt héten családom rémületére két heresejtes lépet vittem az ebédlőbe, persze méhek nélkül. Igaz, eleinte nem a rémület uralkodott el az asztalnál, mert azt hitték, valamilyen érdekeset fogok mutatni vagy mesélni a méhekről, a lépről, erről a valóban csodálatos építményről. De kivételesen nem méhészeti ismereteiket szándékoztam bővíteni, vagy természet iránti csodálatukat fokozni, hanem fiamnak és feleségekmnek meg kellett volna kóstolnia a herelárvákat. Nem jártam sikerrel, sőt kifejezetten megkértek, hogy többet ne vigyek ilyesmit a konyhába. Remélem, ezzel a cikkel másképp járok, és legalábbis bogarat, akarom mondani hereálcát ültetek a fülekbe.

 

Lárvákat tápláló dajka
Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

Mivel nagyapám és apám is foglalkozott méhészettel, gyerekkorom óta sok mindent láttam már ezen a területen, de soha egyikőjük sem szorgalmazta a herelárvák emberi fogyasztását. Többnyire mindketten, akkoriban még nem is annyira a varroa atka korlátozása miatt, hanem a rajzás visszafogására kivágták a heresejteket, és általában a tyúkok elé szórták, melyek aztán látványos csatát vívtak a fehérjedús falatokért.

Viszont a már méhpempős anyabölcső lecsipkedésével és kissé savanykás tartalmának elfogyasztásával más volt a helyzet. Ezt sok méhész férfi „gyakorolja”, ha teheti, nem utolsósorban gyógyászati és állítólagos potencia növelő hatása miatt. De a nők változókori panaszaira is jó hatással van. Az anyapempő természetesen a herelárvával ellentétben közismert és elismert hatású méhtermék fogyasztása több egészségi problémára illetve az általános jó közérzet fenntartására is alkalmas.

A herelárvák több országban, főleg Ázsiában és Afrikában ínyencségnek számítanak és megtalálhatók előkelő szállodák, éttermek kínálatában. Több európai országban is próbálkoznak a bevezetésével egyelőre csekély sikerrel.

 Tavaly itt a Méhészet rovat „hasábjain” beszámoltunk egy szemfüles osztrák méhész termékéről „Méhkaviár, megkóstolná?” címmel. Bármilyen motiváló is volt akkor az a cikk, és bármilyen mennyiségben is állt rendelkezésemre akkor is herefias, még nem tudtam elszánni magam, hogy meg is kóstoljam. Viszont idén a méhek tavaszi átnézésekor az egyik méhcsaládnál két egész herelárvás lépet is találtam. Gondoltam nem csak egyszerűen kiveszem őket, de meg is kóstolom.

Legyűrve ellenérzéseimet azzal szemben, hogy épp „kukacokat” eszek, egészen finomnak találtam, ráadásul a sejtek közé begyűlt nektár miatt édeskés volt a kóstoló.  

Egyébként ezt az iszonyt nem is olyan nehéz legyűrni, hiszen a méhlárva esetén nem "klasszikus" kukacról van szó, hanem egy, a világ legtisztább, földdel soha sem érintkező anyagában, a viaszban növekvő lárváról, melyet a méhek egy igen különleges tejjel, vagyis pempővel táplálnak.

Talán hozzám hasonló kísérletező szellemű méhészek, esetleg Michelin konyhát üzemeltetők, akik a legközelebbi méhésznél egészen biztosan hozzájuthatnak az alapanyaghoz, szívesen veszik az alábbi információkat.

A Deutsches Bienejournal legújabb számában leírják, hogy miként lehet elválasztani a herebábokat a viasztól. Erre több módszer is létezik. A cikkíró méhész szerint a lárvákat ne főzzük, mert ha a lépből már keltek ki méhek, akkor a benne lévő bábing is összefő vele, és az kellemetlen ízű lehet. Amennyiben persze szűzlépről van szó, akkor minden további nélkül a főzés is megfelelő.

Nem jó továbbá a bábbá fejlődött lárva sem, mert a rovar bizonyos szervei már megkeménykedtek rajta. Kulináris célokból nagyjából a még fedetlen, illetve a kb. 14 napos fedett lárvákat lehet a legjobban felhasználni. Tehát a következőképpen működhet:

  1. A még fedelezetlen herefiast a konyhába meleg helyre helyezik, és a lárvák kibújnak” a sejtekből.
  2. A lépet lefagyasztjuk, majd kiütögetjük belőle a lárvákat. Ennél a módszernél gyorsan kell dolgoznunk, mert az olvadás maszatolással is jár. Nem egyértelmű a cikk alapján, hogy ez csak fedelezetlen fiassal működik-e, vagy felszaggatott fedelezésűvel is.
  3. A fedelezett lépet bennük a 14 napos lárvákkal – állítólag ez a legfinomabb - egy lefolyós párolóedénybe helyezzük. Ehhez kisebb mennyiség esetén már egy bébiüveg gőzsterilizáló is megteszi.

Végül pedig egy recept:

A kinyert herelárva éppúgy, mint a hal vagy a tojás hamar elkészül, ezért vigyázzunk, hogy ne tegyük tönkre hosszú sütéssel vagy főzéssel; kis zsiradékban (oliva olajban) hagymával lehet párolni, majd fűszereket hozzáadni ízlés szerint: oregánót, chilit, sót, rozmaringot. Röviddel a sütés befejezése előtt pedig tehetünk hozzá paradicsomot.

Egyelőre nem merek jó étvágyat kívánni a fenti étekhez. De a Méhészet rovat nevében is szívesen veszek minden beszámolót, további technológiai javaslatokat, fotót  és jó szándékú véleményt a témában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hal nem unalmas

A halat nem csak bő olajban kisütött formában lehet elkészíteni, mint ahogyan a hazai konyhák legtöbbjében szokás. Számos izgalmas fogás kreálható belőle, ami biztosan segít abban, hogy többször együnk belőle.

Egy vagyok a természettel

Ha már az ember gyerekestől kijön a magyar föld legjavát megnézni, esetleg megkóstolni a 80. - egyébként 190 éves - OMÉK-ra, természetes, hogy megnézik a vadászatot halászatot bemutató csarnokokat is. Ott pedig sok furcsaságra derülhet fény.

Biztonságban van a karácsonyi hal

Kevesebb halra számíthatunk az idén, de a karácsonyi hal biztonságban van, és arra biztatnak mindenkit, hogy ne csak az ünnepek alatt, hanem minél gyakrabban egyen halat és lehetőleg hazai vizekből származókat.

Lázár Chef a vadakkal van

Azt tudjuk, hogy a vadhús egészséges, de még is keveset fogyasztunk belőle. Lázár Chef elárulja, hogy mostantól miért lesz könnyebb a háziasszonyoknak vadhúst készíteni. Emellett egyéb fortélyokat is megoszt a most zajló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár látványkonyhájában.

Kezdő méhesről-méhesre - Kapcsolatok, szakmai interakció

Ribai Róberttel egy méhészeti közösségi oldalon ismerkedtem meg, adminisztrátorként felhívta a figyelmemet egy hibára, amit vétettem. Az ezt követő beszélgetésből pedig kiderült, hogy számos méhészeti kérdésben hasonlóan gondolkodunk.

Mézbor házilag

Az erjesztett italok elkészítésének vannak buktatói. Ám ez a mézbor viszonylag könnyen, házi eszközökkel is elkészíthető. Az alábbiakban egy egyszerű receptet és módszert adunk közre.

Falatnyi különbség döntött a KÁN Főzőversenyen

Megkezdődött a KÁN Egyetemi Napok második, családi napja. Október 2-án kezdetét vette a Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napok az Élményligetben. A megnyitó a MATE Udvarban zajlott, ahol a zsűri mellett a 10 főzőcsapatot is köszöntötték.

Ilyen takarmányárak mellett a vágónyúltermelés veszteséges

A belföldi nyúlhúsértékesítés 2020-ban 583 tonnáról 711 tonnára nőtt és a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozása szerint idén tovább növekszik. Mindez a „Nyúl-j bele” belföldi fogyasztásösztönző kampánynak köszönhető. Erről Juráskó Róbert a terméktanács elnöke beszélt a KÁN Egyetemi Napok keretében megrendezett 32. Nyúltenyésztési Konferencián.

Pénteken kezdődik a XX. Országos Étterem Hét

A tavaszi kényszerű kihagyás után október 1-jén megkezdődik az őszi Országos Étterem Hét. Mivel ez sorrendben a huszadik, jubileumi rendezvény, ezúttal hosszabb ideig, tíz napig tart.

Új szintet lépett a virágok és a beporzók kapcsolata

A poszméhek látogatásai - vagy inkább az általuk szállított elektromos töltések - arra ösztönzik a virágokat, hogy a szokásosnál több illatot bocsássanak ki. A kutatók szerint ez egy olyan stratégia, amellyel a növények a közeli beporzókat próbálják magukhoz csalogatni.