Back to top

Tavaly végre beindultak az agrárberuházások

A mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben - derül ki a KSH mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét elemző jelentéséből. A mezőgazdasági beruházások volumene 12 százalékkal nőtt, és a termelői árak is növekedtek – átlagosan 5,6 százalékkal.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette huszonnégy oldalas átfogó elemzését, melyből pontos képet kaphatunk az agrárágazat 2017-es helyzetéről. E szerint Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, részesedése kissé csökkent 2016-hoz viszonyítva.

Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal átfogó elemzése, amely „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” címmel vizsgálja az ágazat tavalyi esztendőben elért eredményeit. 

Magyarországon az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben. Tavaly a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést, bruttó hozzáadott értéke 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A bruttó hozzáadott értékből 3,9 százalékot adott az agrárium, a beruházásokban 4,8, a foglalkoztatásban 5 százalék volt az aránya.

Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,9 százalékkal részesedett 2016-ban - a jelentés készítésének idején még csak a tavalyelőtti adatok álltak rendelkezésre -, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2 százaléka volt a teljes nemzetgazdaságénak. ebben az elmúlt években nem volt számottevő változás. A 2017-es előzetes adatok szerint a beruházások 3,1, a foglalkoztatottak 3,3 százaléka származott innen. 

Az elemzésből egyebek közt kiderül, hogy 2017-ben nőtt a mezőgazdasági beruházások volumene az előző esztendőhöz viszonyítva. A tavalyi évben az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 6440 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a halászat 307 milliárd forinttal (4,8 százalékkal), az élelmiszeripar 198 milliárd forinttal (3,1 százalékkal) részesedett. a mezőgazdaság esetében 12 százalékkal nőtt a beruházások volumene 2016-hoz képest.

A növekedés 2017-ben a termelői áraknál is érvényesült: a KSH adatai alapján a mezőgazdasági termelői árak 5,6 százalékkal, ezen belül a növényi termékeké 3,3, az élő állatok és állati termékeké pedig 9,3 százalékkal emelkedtek. A búza és a kukorica betakarított mennyisége 2017-ben elmaradt az azt megelőző évtől, az áruk azonban emelkedett – előbbié 7,5, utóbbié pedig 4,4 százalékkal.

Nőtt a szarvasmarhák száma: 870 ezret tartanak belőlük a gazdák
2017-ben nőtt a szarvasmarha- és a baromfiállomány, ugyanakkor csökkent a sertések száma, a juhoké pedig lényegében nem változott 2016-hoz képest.

A pontos adatok alapján a gazdálkodók 870 ezer szarvasmarhát tartottak 2017. december 1-én, ami 2,1 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A baromfiállomány kis mértékben nőtt 2017-ben 40,1 millióra – az állomány 78 százalékát tyúkok adták –, azonban jó hír, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt zárlat feloldását követően megindult a kacsaállomány növekedése is – decemberre majdnem elérte a 4,7 millió példányt. A juhállomány a juhállomány 1,1 milliós volt. A sertésállomány 1,3 százalékos csökkenést mutatott, így 2,87 millió jószágot neveltek az országban, ebből 171,5 ezer anyakoca volt, utóbbiak egyedszáma 5,9 ezerrel csökkent egy év alatt. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

A szójások egyesülete tagokat toboroz

Legutóbb egy Mezőkövesden tartott szántóföldi gépbemutatón hallottunk arról, hogy a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szakmaközi szervezetté való alakulását készítik elő, így tagokat toboroznak. Fontos tudni, hogy a fehérjenövények után járó EU-s támogatások alapfeltétele lesz a szakmaközi szervezeti tagság.

Idén előbb kezdődött a dinnyeszezon

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Vegyes minőségű búza termett Tolnában

Meghaladja a hat tonnát az őszi búza termésátlaga Tolna megyében, ami a tavalyi átlagnál magasabb, de elmarad a korábbi évek mennyiségétől - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke az MTI-vel.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Változó klíma, változó vetőmagok

A változó éghajlati körülményekhez a haszonnövényeknek is alkalmazkodniuk kell – ez azonban nem megy egyik napról, a másikra. Egy új hibrid előállítása eltart egy évtizedig is. Kérdés tehát, hogy a magyar vetőmagtermesztés hogyan tud megfelelni az európai zöld megállapodás, illetve a klímaváltozás okozta kihívásoknak az elkövetkező hét-tíz évben.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.