Back to top

Biztonságosak a magyar zöldségek, gyümölcsök

Franciaországban egy öt éves kutatás eredménye szerint a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41 százaléka tartalmazott növényvédőszert. Ez az arány Magyarországon kedvezőbb: a zöldségek és gyümölcsök fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, és csupán 1 százalék tartalmaz a határérték feletti növényvédőszer-maradványt - tudatta a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium.

„Magyarországon a korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig csak közel egy százalékban mérhető – mondta el a Laboratorium.hu-nak Suszter Gabriella, a növényvédőszer-vizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.

A feldolgozatlan, nyers gyümölcsök, zöldségek esetében körülbelül 1200 növényvédő szert alkalmaznak világszerte. Ezekből az EU-ban 800 használata engedélyezett, a nagy európai laborok többsége 600 félét mér.

Az olyan nagy európai laboratóriumokban, mint a WESSLING, több száz növényvédő szer és maradékaik egyidőben történő mérése is megoldható.

Különösen azokkal a termékekkel vigyázzunk, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek.

A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis leginkább az okozhat problémát, hogy azok származási helye bizonytalan, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak.

Az is veszélyes lehet, ha a gyümölcsön talált növényvédő szerek egy bizonyos szervre – például a májra – vannak rossz hatással. Külön-külön az előírt határérték alatt vannak, ám az úgynevezett koktélhatás következtében felerősödhet az ártalmasságuk.

Mit tehet a vásárló?

A déli gyümölcsök vásárlásakor legyünk körültekintőek, ne vegyünk kétes eredetű termékeket (például az aluljárókban). A növényvédő szerek jelentős része a növények héján, felületén található, onnan tehát mosással, hámozással el is lehet távolítani nagy részüket. Fogyasztás előtt ezért mindig mossuk meg alaposan a zöldséget, gyümölcsöt. Ha ez az adott növény fajtája miatt nehezebb – például a szőlő esetében –, akkor áztassuk néhány percig fogyasztás előtt – javasolta a szakember.

A cseresznye a legjobb, a szőlő a legrosszabb a franciáknál

Ezzel szemben Franciaországban, egy öt éves kutatás eredménye szerint ugyanis a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41 százaléka tartalmazott növényvédő szert. A határértéket azonban csak 2-3 százaléknál lépte át a peszticid szintje, a szakemberek szerint pedig mindez nem jelent komoly egészségügyi veszélyt.

A Génération futures (A jövő generációi) nevű szervezet megbízásából a versenypolitikai, fogyasztói ügyeket, illetve a csalást felügyelő főigazgatóság (Direction générale de la concurrence, de la consommation, de la répression des fraudes - GCCRF) végezte el a méréseket, amelyek során

öt év alatt 19 féle gyümölcsöt és 33 féle zöldséget vettek górcső alá, összesen 11103 mintát vizsgáltak meg - írta a Le Monde napilap.

A szőlőminták 89, a klementin, a mandarin és a cseresznye 88, a grapefruit 86, az eper, a nektarin és az őszibarack 83 százalékánál találtak növényvédő szert, a sort pedig a szilva (35 százalék), a kiwi (27) százalék és az avokádó (23 százalék) zárta. Mindennél azonban fontosabb, hogy a minták mindössze 2,7 százaléka volt határérték feletti a növényvédő szer aránya! Ebben a listában első helyen a cseresznye, 6,6 százalék, a mangó és a papaya (4,8 százalék), illetve a narancs (4,4 százalék) szerepelt.

A szőlőnél találtak a legtöbbször peszticidet, ám a cseresznye esetében lépte át a legjobban a növényvédőszer szintje a határértéket.

Mi a helyzet a zöldségeknél?

Ami a zöldségeket érinti: itt a zeller (85 százalék), a fűszernövények (75 százalék), a cikória (73 százalék) és a saláta (66 százalék) a sorrend, a legkevésbé érintettek pedig a cékla (4 százalék), a spárga (3 százalék) és a kukorica (2 százalék). A minták 3,5 százaléknál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás során nem jelezték a koncentráció szintjét, ahogy a vegyszerek nevét, az emberi szervezetre gyakorolt hatását vagy az előfordulások gyakoriságát sem.

A lapnak nyilatkozó szakértők kijelentették : önmagában az a tény, hogy a vizsgált mintákban előfordultak peszticidek és növényvédőszer-maradékok, nem jelent veszélyt az egészségre, ráadásul ezt a területet szigorúan ellenőrzik is. Akkor lenne igazán komoly a veszély, hogyha az ugyanazt a peszticidet a határértéket meghaladóan tartalmazó gyümölcsből fogyasztana valaki rendszeresen és nagy mennyiségét – ennek azonban nagyon kicsi a valószínűsége.

A zeller és a fűszernövények esetében találtak a legtöbb esetben növényvédő szert, és ezeknél a zöldségkategóriáknál volt a legmagasabb a határérték felett detektált peszticidszint aránya is.

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Türelmes kertész paprikája

A fogyasztók éhesek az újra, és ez a paprikapiacon is tükröződik, fokozatosan növekszik a piros bogyók kereslete. A kaliforniai és a kápia típus mellett mind nagyobb az érdeklődés a sokoldalúan felhasználható Dulce Italiano paprikák iránti is. Ezt is termesztik már hazánkban is, egyebek közt a Gráciakert kertészetben. A termést pedig zömmel márkázva, egyedi csomagolásban értékesítik.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.

A vásárlók többsége nem érti, mi szerepel az élelmiszerek címkéjén

A vásárlók közel fele megnézi az élelmiszerek címkéjét, de teljes mértékben alig egytizedük érti meg az ott feltüntetett információkat - derült ki a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) friss kutatásából.