Egyre vészesebben közeledik egy időpont, amelynek bizonyosan nem fognak örülni – az európaiakkal együtt – a hazai vállalkozások ezrei. Arról már többször lehetett hallani, hogy május 25-én lép életbe az új, a nemzeti jogszabályokat felülíró egységes Európai Uniós adatvédelmi szabályozás (GDPR). Az új típusú előírással kapcsolatban, annak megfelelési nehézségeit taglalva eddig jobbára a multikat és a nagyvállalatokat emlegették. Számos helyen elhangzott, hogy még számukra is jelentős gondot jelent a teljes körű megfelelés. A mikro- és kisvállalkozások (kkv) helyzetéről viszont eddig alig esett szó, holott utóbbiak és a multik megoldandó feladatai között nincs nagy különbség.
Az uniós adatvédelmi és kezelési előírások ugyanis éppen úgy vonatkoznak a kicsikre, mint a nagyvállalatokra.
Ebből fakadóan bármilyen fenyegetően hangzik is számukra, amit egy nagyvállalatnak meg kell oldani május 25-e után az adatkezelés során, azt egy mikorvállalkozásnak is meg kell tennie – magyarázta a Zoom.hu-nak Zempléni Kinga ügyvéd.
De pontosan mit is takar a GDPR, azaz a General Data Protection Regulation, az Általános Adatvédelmi Rendelet, s mit kell tenniük a vállalkozásoknak?
A GDPR bevezetésének egyébként nyilvánvalóan kedvező hatásai lesznek. Miután az adatkezelés általános szabályként él majd az unióban, ha valaki például egy webshopot alapít, s idővel új piacon szeretne megjelenni, akkor egyes helyi szabályozások miatt nem kell az internetes boltját az ottani viszonyokhoz alakítania. Vagyis elvileg jobban kinyílnak az unió piacai.
Milliókba is fájhat
Csakhogy a GDPR betartása egyáltalán nem lesz egyszerű feladat, egy mikrovállalkozásnak meg pláne. Zempléni Kinga szerint
Azok a cégek, amelyek betartották a hatályos infotörvényt, néhány százezer forintos kiadással kell számolniuk.
De milyen feladatokat kell elvégezni a megfelelésért?
Vegyünk például egy kicsiny vidéki fényképészetet, néhány száz, esetleg ezer ügyféllel. Ha beállít oda egy vevő, megrendelő, akkor lényegében tájékoztatni kell, a fotós miként kezeli az ügyfél személyes adatait, korántsem mellékesen: mi a célja vele? Itt jellemzően a születési idejét, telefonszámát vagy lakcímét kell érteni. Ehhez persze a kis – akár egy fős – cégnek már tisztában kell lennie azzal, hogy valójában milyen adatot is kell kezelnie. Ez pedig nem is olyan könnyű. Egy nagyvállalatnál a jogi osztály megteszi ezt. Egy mikrovállalkozás azonban ilyen ismereteknek aligha van tudatában – sorolja Zempléni.
A cégeknek – hangsúlyozottan mindenkinek – rendelkezniük kell majd általános adatvédelmi szabályzattal.
Ezt egy kis társaság vélhetően nem tudja megalkotni, mert a legtöbb esetben egyszerűen nincsenek meg hozzá az ismeretei. Szakemberhez, adatvédelmi ügyvédhez kell fordulnia, ami azonban a munka összetettsége miatt nem kevés kiadást jelent számára – folytatta Zempléni. Ha az adatvédelmi szabályzat nem készül el, akkor viszont már ezzel is vét a bő az előírás ellen.
A vevőt is tájékoztatni kell!
Hogy milyen adatokat és hogyan kezel majd egy cég, azt világosan tudatni kell a vevővel. Ezeket az információkat – például – a megrendelőlapon szintén fel kell majd tüntetnie minden adatkezelőnek (magán- és jogi személynek). Abban nincs különbség, hogy egyéni vállalkozóról, egyfős cégről vagy 1000 fő fölötti vállalatról van szó.
Persze elméletileg ezeket a jelenlegi adatvédelmi törvény szerint is meg kellene tenni, ám amikor ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ellenőrizte, akkor – amennyiben ez elmaradt – a kkv esetében nem követte bírság, csupán figyelmeztetés.
Most már ennek sokkal nagyobb súlya lesz, ez a „félrenézés” biztosan megszűnik, és jöhetnek a büntetések.
Ez pedig nem is kis tétel lehet. Jelentős jogsértések esetén elérheti az előző pénzügyi év teljes éves forgalmának a 4 százalékát. Ez pedig egy kisvállalkozást nagyon könnyen padlóra is küldhet.
Kell egy informatikai rendszer is
Ennek kapcsán meg kell határozni, hogy milyen adatokat kezelnek, ki férhet hozzájuk, továbbá tisztázni szükséges, anonimizálhatóak-e az adatok (ha igen, akkor ezt ezt a munkát el kell végezni). Ezeknek csupán egy részük nem informatikai kérdés.
Éppen erre világított rá a Quadroton Kibervédelmi Kft. is minapi közleményében. Solymos Ákos, a vállalat szakértője szerint a személyes adatok védelme – hasonlóan a szervezet egyéb információs vagyonának védelméhez – nem az IT feladata, hiába gondolják így sokan. A cég rámutat:
az adatkezelő felel az adatokért, mivel ő dönt, ő határozza meg a kezelés módját.
A helyzetet értékelve Zempléni Kinga annyit jegyzett meg, hogy a mikro- és kisvállalkozások jelentős része bizonyosan nem lesz kész a GDPR bevezetésére a május 25-i határidőre.
Az, hogy ez egyáltalán nem látszik túlzásnak, azt a Quadroton közlésének egyik markáns megállapítása is alátámasztja: becslések szerint ugyanis a hazai cégek és szervezetek 30 százaléka soha nem hallott még a GDPR-szabályozásról, a maradék 70 százalék több mint fele pedig halott ugyan róla, de fogalmuk sincs, mihez kellene kezdeniük vele.
A társaság egyébként hozzáteszi: a bevezetésre egyik szervezet sem tud 100 százalékosan felkészülni, és a jogszabály minden pontjának megfelelni. Vagyis biztos, hogy káosz előtt áll a piac, a kkv-k pedig alighanem igen nyugtalanító helyzetbe kerülnek.
Zempléni Kinga annyit jegyzett meg, hogy a kkv-k számára egy lényeges eltérés van a multinacionális társaságokhoz képest: az életbe lépő új szabályozás szerint az adatkezelésekről nyilvántartást kell majd vezetni. Ez azonban csak 250 fő feletti cégeknek lesz kötelező, ám az elszámoltathatóság elve alapján javasolt a kkv-nak is nyilvántartást vezeti.