Back to top

Lejár a határidő: nincs menekvés az adatkezelés útvesztőjéből

Már csak néhány nap maradt az Európai Unió új adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséig, és a nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arra figyelmeztet, az új előírásokat ha törik, ha szakad, május 25-től be kell tartania.

Mindenkit érint az adatvédelmi rendelet. A legnagyobb multiktól, a KKV-on át a civil szervezetekig, de még a magánszemélyeknek ismerniük kell miként változik szabályozás. Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Az InfoRádió Aréna című műsorában ismertette a "GDPR helyzetet" Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke:

"Arra nézve nincs statisztikánk, hogy az adatkezelők mennyire nézték vagy nézették át a saját adatkezeléseik GDPR-kompatibilitását. Egy korábbi felmérés szerint ez az arány nem túl magas. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete kérdéses."

Az országos, illetőleg megyei kamarák is szerveznek olyan konferenciákat, éppen a kisvállalkozások számára, amelyek a GDPR-ra való felkészülést célozzák meg.

A nemzeti jogszabályok még nem készültek el, de ha törik, ha szakad, az adatkezelőknek alkalmazniuk kell a rendeletet. Ahhoz, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a rendeletből eredő kötelezettségeit vagy jogköreit gyakorolja, meg kell születnie a nemzeti jogszabálynak. Ez az infotörvény módosításával valósulhat meg.

Az európai adatvédelmi rendelet közvetlenül alkalmazandó, azt már nem kell, sőt, nem is szabad nemzeti jogba ültetni, viszont a teljes alkalmazhatósága, a számonkérés érdekében kiegészítő szabályok szükségesek azokon a pontokon, ahol ezt maga a GDPR megengedi.

A rendelet maga is tartalmaz bizonyos eljárási szabályokat, például 72 órán belül be kell jelenteni az adatvédelmi incidenseket, vagy az adatvédelmi hatóságnak milyen szempontok szerint kell a bírságot kiszabnia, de nem ad hozzá részletes szabályokat. Az eljárási szabályok rendszerét hozzá kell illeszteni a GDPR-hoz, mert nincsen az Európai Unióban egységes közigazgatási eljárási jog. Ez azonban az adatkezelőket csak akkor érinti, ha vagy hatósági eljárás indul ellenük, esetleg vállalati kötelező szabályokat szeretnének engedélyeztetni, vagy adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatniuk.

A másik, hogy a nemzeti jogalkotóknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelyik eljár.

Az adatvédelmi hatóság csak ellenőriz, a GDPR-nak való megfelelés az magából a GDPR-ból következik. Az alkalmazásnak nem feltétele, hogy a nemzeti jogszabályok megszülessenek, de kötelezettségszegési eljárással számolhatnak azon tagországok, ahol nem születik meg az alkalmazáshoz szükséges jogszabályi kiegészítés

Személyes adatok védelme

Alkotmányos jog, ráadásul nagyon fontos uniós alapjog is a személyes adatok védelméhez és a magánszférához való jog. Tehát mind a két szempontból alapjogot érint, ezért az nem engedhető meg az Európai Bizottság véleménye szerint, hogy valamelyik ország az egységes fellépést azzal akadályozza meg, hogy a szükséges kijelölő jogszabály nem születik meg május 25-ig. Mert akkor nem lehet európai szinten fellépni.

Levelezőlisták

A levelezőlisták adataival kapcsolatban azért, mert ma van egy hozzájáruláson alapuló adatkezelés, nem biztos, hogy megfelel a GDPR által támasztott követelményeknek. Hogy megfeleljen az előírásoknak az adatkezelő feladata, neki kell a megfelelő tájékoztatást megadni, és nagyon fontos az átláthatóság követelménye, az adatkezeléseket jogszerűen, tisztességesen és átlátható módon kell folytatni.

Mindenkire kiterjed a GDPR hatálya, egyetlen kivétellel: a magánszemélyre nem vonatkozik, ha saját célú az adatkezelés. De ha már a Facebookra föl akarja tenni a csoportképet, akkor neki is be kell szereznie a csoportképen szereplők hozzájárulását.

Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az agrárexport az első negyedévben

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 12,9 százalékkal, importértéke 6,9 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, az egyenleg 25,3 százalékkal volt több 2018 január-márciussal-összevetve - derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ-Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) honlapján közzétett adatokból.

A francia elnök szerint a Mercosur egyezség jó megállapodás

Franciaország elnöke, Emmanuel Macron válaszolt az EU és a Mercosur között létrejött kereskedelmi megállapodás politikai tervezetére. Az elnök szerint jó egyezség született.

A vártnál jobban alakultak az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások

A várnál jobban alakultak és ígéretes alapot teremtettek a további egyeztetésekhez a G20-ak hétvégi csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Kína között folytatott kereskedelmi tárgyalások a kínai jegybank, a People's Bank of China kormányzója szerint.

Jön az olcsó dél-amerikai hús? Megállapodás az EU és a Mercosur között

Megszületett a megállapodás az Európai Unió és a Mercosur - A Dél–amerikai Közös Piac - közötti szabadkereskedelmi egyezményről. A csaknem húsz éve folytatott tárgyalásokat péntek este zárták le a felek. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 39 tárgyalási fordulót követően sikerült előzetes egyezségre jutniuk a küldötteknek.

Idén nyáron jelenhetnek meg az átláthatósági törvények

Az EU hivatalos lapjában várhatóan még a nyár folyamán megjelennek az uniós átláthatósági jogszabályok, amelyek 2021 elején léphetnek életbe.

Lendületben a repceexport

Repcemagexportunk 2019 első negyedévében látványos növekedésnek indult. A mintegy egyharmaddal bővülő exportárbevétel mögött főleg tradicionális repcemagvásárlóink élénkülő kereslete húzódik meg, de néhány kisebb piac is sokat lendített a repceexport év eleji alakulásán a maga extra keresletével.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.

Egyszerűbb közös agrárpolitikát kívánnak a visegrádi országok agrárkamarái

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak soros ülésén a szervezeteket vezetői többek között a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjával kapcsolatban ismét egyértelmű kéréseket fogalmaztak meg. A szakemberek szerint az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb KAP-ra van szüksége.

Kutatók: a génszerkesztés nem GMO

A génszerkesztésről (CRISPRcas) tartanak konferenciát az európai agrároktatás- ás kutatás talán legnagyobb központjának számító Wageningen Egyetemen. A téma kapcsán számtalanszor felmerült az a vélemény, mely szerint a módszer nem tartozik a GMO-kategóriába, és az európai szabályozás szigora indokolatlan ezen a téren.

Burgonyaár-forradalom Szlovákiában (is)

A burgonya április végén, illetve május elején csaknem 60 százalékkal került többe Szlovákiában, mint 1 évvel korábban. A kilogrammonkénti átlagár elérte a 0,95 eurót, ami az utóbbi két évtized legmagasabb burgonyaárát jelenti. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legutóbbi jelentésében az áll, hogy 90 cent feletti burgonyaár 2000 óta csak néhány hónapon át fordult elő Szlovákiában