0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Gyakorlati tanácsok a fenntartható takarmányiparhoz és állattenyésztéshez

Az már sok helyütt elhangzott, hogy a következő Közös Agrárpolitika nagyobb elvárásokat támaszt majd a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén. Az Agrárgazdasági Kutatató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGMEMOD konzorcium által szervezett Outlook konferencián a takarmányiparra fókuszálva hangzottak el ezzel kapcsolatos konkrétumok.

A konferencia második, kifejezetten a keveréktakarmány-gyártásra fókuszáló napját Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője nyitotta meg. Rövid köszöntőjében üdvözölte a takarmánypiac szereplőit, akik a nap folyamán előadásaikban azokat a takarmányipar által fejlesztett új és innovatív megoldásokat vázolták, amelyek többek között a keveréktakarmányok táplálóanyag-tartalmának optimalizálását szolgálják, ezáltal hozzájárulnak az állattartás környezeti fenntarthatóságához.

Az egyik legfontosabb változás az új KAP kapcsán az lesz, hogy megjelennek benne a párizsi klímakonferencia uniós vállalásainak elérését célzó kívánalmak, intézkedések. Az ezekkel kapcsolatos hatásindikátorok – mint az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének elvárt szintje, az állatjóléti elvárások – már szerepelnek a nyilvánosságra hozott KAP tervezetben – hívta fel a figyelmet Tikász Ildikó Edit, az AKI Árunövénytermesztés és Takarmányozás Kutatási Osztályának vezetője. Mivel e célok teljesüléséről évente jelentést vár majd az Európai Bizottság a tagállamoktól, ezért az agrárium szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy a tevékenységük környezeti hatásáról az e jelentésekhez szükséges adatokat szolgáltassák.

A legcélszerűbb módszer ehhez a teljes életciklus elemzés, amely az alapanyag előállítástól a hulladékba kerülésig felméri egy termék környezeti hatását, a környezetterhelés költségét – mondta az osztályvezető. Emellett megemlített olyan nyomonkövetési lehetőségeket, amelyek egységes, nemzetközileg elfogadott módszertanra alapozva biztosítják üzemi és nemzeti szinten a teljesítményértékelést és a környezeti hatások mérését. A Product Environmental Footprint (PEF) módszertan 27 ágazatra lebontva ad ehhez segítséget, a FAO által fejlesztett LEAP rendszer az állati termékekre koncentrál, míg az ENVIFOOD az élelmiszeripari termékek környezeti hatásának felmérésében ad segítséget.

Pulay Zoltán, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) elnökségi tagja abba nyújtott betekintést, hogy az évi mintegy 155 millió tonnás kibocsátású ipari takarmánygyártást – ami értékben közel 40 milliárd eurót tesz ki – képviselő érdekvédelmi szervezet az ENSZ által megjelölt fenntarthatósági célok közül melyel elérésének elősegítésében hogyan, milyen intézkedések révén tud közreműködni. A szegénység felszámolását elsősorban az állattartók versenyképességének elősegítése révén, míg az egészséges életet az állattartás antibiotikum használatának jobb takarmányreceptúrákkal való visszaszorításában tudja támogatni a takarmányipar.

Ennél is konkrétabb vállalása a szervezetnek, hogy az általa megalkotott szójabeszerzési irányelvet – mely kitér például arra, hogy illegális erdőirtásból szójatermesztésbe vont területekről nem vásárolnak alapanyagot – a 24 tagszövetsége által reprezentált európai gyártók is betartják. Előadásában kitért arra is, hogy a tavaly elfogadott európai fehérje terv megvalósítása érdekében milyen kihívásokra kell választ találnia a takarmányiparnak – többek között az EU-ban termeszthető, nagy fehérjetartalmú növények termesztése, nemesítése, a feldolgozási technológiák javítása, a takarmányok fehérjetartalmának aminosavakkal történő csökkentése, valamint a táplálóanyaghasznosulás enzimekkel való javítása terén.

Nick Major, a FEFAC elnöke azt hangsúlyozta, hogy bár egyre nagyobb a nyomás a takarmányiparon és az állattartáson a környezetterhelése csökkentése érdekében, bármilyen szabályozás megalkotásához globálisan elfogadott, nem versenytorzító módszertan alapján meghatározott pontos adatokon keresztül kell az útnak vezetnie.

A FEFAC is részt vett e módszertanok kidolgozásában, a termékek ökológiai lábnyomának kategóriakönyvét februárban fogadták el. Mint mondta, hamarosan közzéteszik azt az Európai Bizottság megbízásából a Global Metrics for Suistanable Feed elnevezésű szervezet által készített hatalmas, tagállamokra lebontott nyilvános adatbázist is, amelyet takarmányipar és az állattenyésztés használhat majd a környezetterhelési életciklus elemzések elkészítéséhez. Szavai szerint a FEFAC segíti majd a magyar takarmánygyártókat is az új módszertanok megértésében és bevezetésében is.

Az Európai Unió által támasztott fenntarthatósági kihívásokra a magyarországi piaci szereplők saját tapasztalataikon keresztül reagáltak a nap folyamán. A program során felmerült kérdésekre a záró panelbeszélgetésen megszólaltatott piaci szereplők közösen keresték a válaszokat.

A konkrét iparági tapasztalatokról bővebben a Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számaiban olvashatnak majd. 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu