Back to top

Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

A geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos aktualitások kerültek napirendre a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján, melynek során kiderült: hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik e téren, s még ha ez nem is általános jelenség, egyre több helyen használják a technológiát, s nem kizárt, hogy azok rövid időn belül olcsóbbá is válhatnak.

Ahogyan azt a konferencia megnyitóján Ádám József, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Energetika és Környezet Albizottságának elnöke elmondta, szeretnének a különböző megújuló energiaforrások hasznosításával, illetve azok hazai és nemzetközi helyzetével s jövőbeli kilátásaival kapcsolatban betekintést nyújtani az érdeklődőknek. Ennek kapcsán korábban már terítékre került a víz-, a bio-, és a napenergia témája, ezúttal pedig a geotermikus energiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze – elismert szakemberek előadásaival szemléltetve.

A bevezetőben elhangzott, hogy hazánk európai viszonylatban jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén, a geotermikus energia szempontjából pedig az egyik legjobb feltételekkel rendelkezik a kontinensen. Mindezek ellenére eddig ez egy kiaknázatlan területnek bizonyult – sokhelyütt általános jelenség ez –, annak ellenére, hogy használatuk számtalan pozitívummal szolgálhat.

Ádám József éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy a tavalyi esztendő őszén megkezdhette működését a Közép-Európában is egyedülállónak számító turai geotermikus erőmű, ami a föld mélyéből nyert, 129 Celsius fokos termálvíz által meghajtott turbináival 800 család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki.

„A technológia által egyebek közt nő az energiaellátás biztonsága, használata csökkenti az importfüggőséget, illetve javítja az ország helyzetét a környezetterhelés terén”

– hangsúlyozta az MTA rendes tagja.

Rybach László, az MTA külső tagja, a Zürichi Egyetem akadémikusa a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnökeként számos adatot és információt gyűjtött össze az évek alatt a témában, így pontos képet adhatott a tanácskozáson megjelenteknek. A szakember grafikonon szemléltette, hogy a geotermikus energia mennyire nem fejlődött a napenergiához képest az elmúlt tíz évben, holott előtte elterjedtebb technológia volt annál. Elmondása szerint pedig remek potenciál van a geotermiában: kitűnő megoldás áramfejlesztésre, lehet használni távfűtésre, földszivattyús rendszerek által hűteni és fűteni is lehet vele, végül, de nem utolsó sorban pedig a termálfürdők is hasznosíthatják.

„A geotermikus energia mindig elérhető, ezzel szemben viszont a szél nem mindig fúj, ahogy a nap se süt folyton” – szemléltette a lényeget Rybach László, aki szerint viszont gondot jelent, hogy kevés az e téren befektető a világban, így a kellő fejlesztésekre nem mindig jut elég forrás.

Vannak ugyanakkor pozitív példák ezen a téren, egyebek között a Miskolci Geotermikus Projekt, ami 28 millió euróból jöhetett létre, s aminek lényege az a két speciális kút, ami 2300, illetve 1500 méter mélyről nyeri a 100 Celsius-fok körüli vizet, ami az Avas-Dél Lakótelep fűtűsét biztosítja. Az USA-ban az újonnan épült családi házak esetében előszeretettel hasznosítják a geotermikus energiát – ahogyan azt Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese mondta előadásában –, méghozzá a hőszivattyús technológiát, aminek kiépítése itthon még viszonylag drága, de van egy javaslat, ami alapján idővel csökkenhet ennek költsége.

Még, ha nem is a családok körében, de például nagyobb cégek vagy éppen önkormányzatok esetében azért lassan kezdenek elterjedni ezek a technológiák itthon. Példaként hozták fel az előadók Újszilvás település egy használaton kívüli, speciálisan átépített kútját, amivel így jónéhány középületet tudnak kifűteni, hőszivattyús rendszert pedig egyebek között a Nagyvárad tér metrómegállójának egy helyiségében, vagy éppen Mórahalmon egy termálfürdőben, illetve a MOM Park-ban is használnak. Utóbbi esetében a szennyvízre létesült a hőszivattyús rendszer, s abból meríti az energiát – tudták meg az érdeklődők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kötelességének érzi az ismeretterjesztést

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását Szendrő Zsolt, a MATE professzor emeritus-a, akit idén választott rendes tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia. Az úgynevezett tudománymetriai adatok szerint 50 éves pályafutása alatt összesen 1354 cikke jelent meg, 190 magyar szerzőtársa volt, 25 ország 105 kutatójával állt szakmai kapcsolatban.

Szendrő Zsolt az MTA rendes tagjai között

A Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésén rendes tagjává választotta Szendrő Zsolt Akadémiai és Szent-Györgyi Albert Díjjal kitüntetett tudóst, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusát, a Kistermelők Lapja állandó szerzőjét.

Hogyan enyhítheti egy bioüzemanyag-kultúra az éghajlatváltozást?

A Michigani Állami Egyetem újonnan közzétett kutatása részletesen bemutatja, hogy a bioüzemanyagként termesztett vesszős kölest (Panicum virgatum) miként képes enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait, ha marginális - kevéssé értékes - mezőgazdasági területeken termesztik. A gazdálkodók számára gazdasági hasznot is hozhat ezeken az egyébként nem termő területeken.

Az első szén-dioxid-semleges szállítóhajó

Állati melléktermékekkel hajtott, szén-dioxid-semleges hajót építtetett az amerikai Harvey Gulf International Marine tengeri szállítási vállalat. Ez az egyetlen ilyen hajó az egész világon.

A kézzelfogható termőföld

Kerekasztal beszélgetést szervezett az AGRO.bio Hungary Kft. a III. Országos szemlekörök kapcsán. Egyszer a klímaváltozás, máskor a műtrágya árának drasztikus emelkedése. Mi jön még? – tették fel a kérdést.

Számok igazolják, hogy megéri kíméletesen bánni a talajjal

Jelentősen csökken a talajvesztés, ugyanakkor érzékelhető mértékben nő a vízmegtartó képesség, ha kíméletesen művelnek egy talajt. A Magyar Tudományos Akadémia és a Syngenta közel két évtizede vizsgál zalai területeket.

Kevesebb bioüzemanyagot és pálmaolajat fogunk használni 2031-re?

Az Európai Unióban 2031-ig csökkenni fog a bioüzemanyag-felhasználás, illetve a pálmaolaj-behozatal is jelentősen visszaesik majd a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás miatt - közölte a héten az Európai Bizottság.

Biomassza igazolásokat ellenőriz a Nébih

2021 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a szakemberek.

Keresd a pávát és az aranyszarvast!

A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet azzal a céllal hívták életre, hogy a komoly élelmiszerminősítési eljárásokon átesett, laboratóriumban és fogyasztói úgynevezett érzékszervi teszteken is kiválóan szereplő élelmiszereket egy pillantással megtaláljunk az üzletek polcain. A bevezetéséről az OMÉK idején tartottak tájékoztatót.

Közép-Európai sikertörténet

Jelentős részben helyben termelt alapanyagból állít elő fermentált növényi talajjavító terméket a Pannonia Bio Zrt. ma átadott új üzemében, a Pannonia Grow-ban, Dunaföldváron.