Back to top

Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

A geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos aktualitások kerültek napirendre a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján, melynek során kiderült: hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik e téren, s még ha ez nem is általános jelenség, egyre több helyen használják a technológiát, s nem kizárt, hogy azok rövid időn belül olcsóbbá is válhatnak.

Ahogyan azt a konferencia megnyitóján Ádám József, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Energetika és Környezet Albizottságának elnöke elmondta, szeretnének a különböző megújuló energiaforrások hasznosításával, illetve azok hazai és nemzetközi helyzetével s jövőbeli kilátásaival kapcsolatban betekintést nyújtani az érdeklődőknek. Ennek kapcsán korábban már terítékre került a víz-, a bio-, és a napenergia témája, ezúttal pedig a geotermikus energiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze – elismert szakemberek előadásaival szemléltetve.

A bevezetőben elhangzott, hogy hazánk európai viszonylatban jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén, a geotermikus energia szempontjából pedig az egyik legjobb feltételekkel rendelkezik a kontinensen. Mindezek ellenére eddig ez egy kiaknázatlan területnek bizonyult – sokhelyütt általános jelenség ez –, annak ellenére, hogy használatuk számtalan pozitívummal szolgálhat.

Ádám József éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy a tavalyi esztendő őszén megkezdhette működését a Közép-Európában is egyedülállónak számító turai geotermikus erőmű, ami a föld mélyéből nyert, 129 Celsius fokos termálvíz által meghajtott turbináival 800 család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki.

„A technológia által egyebek közt nő az energiaellátás biztonsága, használata csökkenti az importfüggőséget, illetve javítja az ország helyzetét a környezetterhelés terén”

– hangsúlyozta az MTA rendes tagja.

Rybach László, az MTA külső tagja, a Zürichi Egyetem akadémikusa a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnökeként számos adatot és információt gyűjtött össze az évek alatt a témában, így pontos képet adhatott a tanácskozáson megjelenteknek. A szakember grafikonon szemléltette, hogy a geotermikus energia mennyire nem fejlődött a napenergiához képest az elmúlt tíz évben, holott előtte elterjedtebb technológia volt annál. Elmondása szerint pedig remek potenciál van a geotermiában: kitűnő megoldás áramfejlesztésre, lehet használni távfűtésre, földszivattyús rendszerek által hűteni és fűteni is lehet vele, végül, de nem utolsó sorban pedig a termálfürdők is hasznosíthatják.

„A geotermikus energia mindig elérhető, ezzel szemben viszont a szél nem mindig fúj, ahogy a nap se süt folyton” – szemléltette a lényeget Rybach László, aki szerint viszont gondot jelent, hogy kevés az e téren befektető a világban, így a kellő fejlesztésekre nem mindig jut elég forrás.

Vannak ugyanakkor pozitív példák ezen a téren, egyebek között a Miskolci Geotermikus Projekt, ami 28 millió euróból jöhetett létre, s aminek lényege az a két speciális kút, ami 2300, illetve 1500 méter mélyről nyeri a 100 Celsius-fok körüli vizet, ami az Avas-Dél Lakótelep fűtűsét biztosítja. Az USA-ban az újonnan épült családi házak esetében előszeretettel hasznosítják a geotermikus energiát – ahogyan azt Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese mondta előadásában –, méghozzá a hőszivattyús technológiát, aminek kiépítése itthon még viszonylag drága, de van egy javaslat, ami alapján idővel csökkenhet ennek költsége.

Még, ha nem is a családok körében, de például nagyobb cégek vagy éppen önkormányzatok esetében azért lassan kezdenek elterjedni ezek a technológiák itthon. Példaként hozták fel az előadók Újszilvás település egy használaton kívüli, speciálisan átépített kútját, amivel így jónéhány középületet tudnak kifűteni, hőszivattyús rendszert pedig egyebek között a Nagyvárad tér metrómegállójának egy helyiségében, vagy éppen Mórahalmon egy termálfürdőben, illetve a MOM Park-ban is használnak. Utóbbi esetében a szennyvízre létesült a hőszivattyús rendszer, s abból meríti az energiát – tudták meg az érdeklődők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kidobott karácsonyfákból állítanak elő hőenergiát a pécsi erőműben

Akár 40 tonnányi, a karácsonyi ünnepek után kidobott fenyőfát is elégethetnek a következő időszakban a két biomassza-tüzelésű blokkal működő pécsi hőerőműben - tájékoztatta a tulajdonos Veolia Energia Magyarország Zrt. az MTI-t.

Nem minden hulladék szemét

Globális viszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt fektet a világtársadalom a fenntarthatóságra, aminek egyik fontos célja, hogy hasznosítsuk azokat az alapanyagokat, amelyeket az eredeti termékek gyártásában nem lehet újra felhasználni. Ez történik abban az esetben is, amikor a gyárak a selejtet vagy a háztartási hulladékot újrahasznosítják központosított rendszerben.

Gábor Dénes-díj: magyar tehetségeket jutalmaztak

Jamrik Péter, a díj alapítója elmondta, az idei évben 34. alkalommal adták át a Novofer Alapítvány által 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díját, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon.

Dr. Helyes Lajos, az MTA levelező tagja

Újra van a kertészettudományi szakterületről levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Dr. Helyes Lajos, a MATE professzora december közepén tartotta meg székfoglaló előadását az Abiotikus tényezők hatása a zöldségfajok termésképzésére, különös tekintettel a fitonutriensekre címmel az MTA Agrártudományok Osztálya ülésén.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Villamos energia és gabona a szántóföldről

Északkelet-Franciaországban 5500 napelem áll egy mezőgazdasági területen, ahol áramot termelnek és árnyékolják a szántóföldeket. Ez különösen aszályos időkben jelenthet segítséget.

A magyarok döntő többsége támogatja a zöld átállást

A magyarok 77 százaléka szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást; ez 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál és a harmadik legmagasabb arány az EU 27 tágallamában - tájékoztatta az Európai Beruházási Bank (EIB) az MTI-t csütörtökön.

Fenntartható gazdálkodás nélkül zsákutcába kerülünk

Szabó László végzettségét tekintve közgazdász, de az élet úgy hozta, hogy 12 éve már mezőgazdasággal is foglalkozik: mintegy 200 bivalyt tart és egy ökofarmot üzemeltet. A HOLD Alapkezelő elnökével a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékony felhasználásáról, a termőföldeken való fenntartható gazdálkodás lehetséges útjairól, valamint az agráriumi befektetésekről Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannónia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Kötelességének érzi az ismeretterjesztést

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását Szendrő Zsolt, a MATE professzor emeritus-a, akit idén választott rendes tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia. Az úgynevezett tudománymetriai adatok szerint 50 éves pályafutása alatt összesen 1354 cikke jelent meg, 190 magyar szerzőtársa volt, 25 ország 105 kutatójával állt szakmai kapcsolatban.