Back to top

Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

A geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos aktualitások kerültek napirendre a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján, melynek során kiderült: hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik e téren, s még ha ez nem is általános jelenség, egyre több helyen használják a technológiát, s nem kizárt, hogy azok rövid időn belül olcsóbbá is válhatnak.

Ahogyan azt a konferencia megnyitóján Ádám József, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Energetika és Környezet Albizottságának elnöke elmondta, szeretnének a különböző megújuló energiaforrások hasznosításával, illetve azok hazai és nemzetközi helyzetével s jövőbeli kilátásaival kapcsolatban betekintést nyújtani az érdeklődőknek. Ennek kapcsán korábban már terítékre került a víz-, a bio-, és a napenergia témája, ezúttal pedig a geotermikus energiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze – elismert szakemberek előadásaival szemléltetve.

A bevezetőben elhangzott, hogy hazánk európai viszonylatban jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén, a geotermikus energia szempontjából pedig az egyik legjobb feltételekkel rendelkezik a kontinensen. Mindezek ellenére eddig ez egy kiaknázatlan területnek bizonyult – sokhelyütt általános jelenség ez –, annak ellenére, hogy használatuk számtalan pozitívummal szolgálhat.

Ádám József éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy a tavalyi esztendő őszén megkezdhette működését a Közép-Európában is egyedülállónak számító turai geotermikus erőmű, ami a föld mélyéből nyert, 129 Celsius fokos termálvíz által meghajtott turbináival 800 család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki.

„A technológia által egyebek közt nő az energiaellátás biztonsága, használata csökkenti az importfüggőséget, illetve javítja az ország helyzetét a környezetterhelés terén”

– hangsúlyozta az MTA rendes tagja.

Rybach László, az MTA külső tagja, a Zürichi Egyetem akadémikusa a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnökeként számos adatot és információt gyűjtött össze az évek alatt a témában, így pontos képet adhatott a tanácskozáson megjelenteknek. A szakember grafikonon szemléltette, hogy a geotermikus energia mennyire nem fejlődött a napenergiához képest az elmúlt tíz évben, holott előtte elterjedtebb technológia volt annál. Elmondása szerint pedig remek potenciál van a geotermiában: kitűnő megoldás áramfejlesztésre, lehet használni távfűtésre, földszivattyús rendszerek által hűteni és fűteni is lehet vele, végül, de nem utolsó sorban pedig a termálfürdők is hasznosíthatják.

„A geotermikus energia mindig elérhető, ezzel szemben viszont a szél nem mindig fúj, ahogy a nap se süt folyton” – szemléltette a lényeget Rybach László, aki szerint viszont gondot jelent, hogy kevés az e téren befektető a világban, így a kellő fejlesztésekre nem mindig jut elég forrás.

Vannak ugyanakkor pozitív példák ezen a téren, egyebek között a Miskolci Geotermikus Projekt, ami 28 millió euróból jöhetett létre, s aminek lényege az a két speciális kút, ami 2300, illetve 1500 méter mélyről nyeri a 100 Celsius-fok körüli vizet, ami az Avas-Dél Lakótelep fűtűsét biztosítja. Az USA-ban az újonnan épült családi házak esetében előszeretettel hasznosítják a geotermikus energiát – ahogyan azt Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese mondta előadásában –, méghozzá a hőszivattyús technológiát, aminek kiépítése itthon még viszonylag drága, de van egy javaslat, ami alapján idővel csökkenhet ennek költsége.

Még, ha nem is a családok körében, de például nagyobb cégek vagy éppen önkormányzatok esetében azért lassan kezdenek elterjedni ezek a technológiák itthon. Példaként hozták fel az előadók Újszilvás település egy használaton kívüli, speciálisan átépített kútját, amivel így jónéhány középületet tudnak kifűteni, hőszivattyús rendszert pedig egyebek között a Nagyvárad tér metrómegállójának egy helyiségében, vagy éppen Mórahalmon egy termálfürdőben, illetve a MOM Park-ban is használnak. Utóbbi esetében a szennyvízre létesült a hőszivattyús rendszer, s abból meríti az energiát – tudták meg az érdeklődők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„MTA Bora 2021" díjat nyert a Folly 2019-es Rajnai Rizlingje

A Magyar Tudományos Akadémia idén tizenkettedik alkalommal rendezte meg borversenyét, amely azzal a céllal indult, hogy az MTA tekintélyével, a tudomány hitelességével álljon be a magyar borkultúra mögé.

Fészekhagyó tojók

Apjukra hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel álljanak párba. Ennyire rossz anyák a széki lile amerikai változatának tojói. Vagy mégsem! Magyar kutatók felfedezése szerint az emberi szemszögből visszatetsző viselkedést evolúciós késztetés diktálja.

Nem nő a biorészarány a hazai üzemanyagokban az idén

A szakmai várakozásokkal szemben az év elején nem változott az üzemanyagok biorészaránya – írja a Népszava, a Magyar Közlönyre hivatkozva.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Futurisztikus almatermesztés: újítások versenye a digitális Interpoma kiállításon

A november 19-20-án sorra kerülő digitális Interpoma kiállításaon, az Interpoma Connects-en startupok versenyét is megrendezik, hogy kiválasszák az almatermesztés,- tárolás, -kereskedelem, -feldolgozás legelőremutatóbb újításait. November 20-án délután 4-6-ig mutatkozik be a sok jelentkezőből kiválasztott 13 startup az online zsűri előtt. A nyertes ingyen vehet részt a következő Interpómán.

Csökkent a biogázüzemek száma Németországban

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a biogázüzemek száma, tavaly Németországban volt a legtöbb üzem és így a legnagyobb biogáztermelő-kapacitás a világon. Az elmúlt év végével 9500 üzemet tartottak nyilván az országban, amelyek névleges kapacitása 3810 MW volt.

Aszfaltszigetelés szója-alapanyagból

Amerikában, Dél-Dakota államban, Sioux Falls városában szójaalapú aszfaltszigetelést használnak a város utcáin.

Sütött a nap, fújt a szél – meg is látszik az eredménye

Az agrarheute.com cikke szerint az idei első három negyedévben Németország áramellátásának 48 százalékát megújuló forrásból, nagyrészt szél- és napenergiából fedezték. Ez összességében öt, napenergia esetében pedig egyenesen tizenhárom százalékkal több, mint tavaly ilyenkor – igaz, hogy a vírushelyzet miatt a teljes áramfelhasználás is kevesebb volt.

Vadvirágok biogáz előállításhoz

Vadmályva, viola, napraforgó- csak néhány vadnövény, amelyet az UNESCO Elbe-Branderburg bioszféra rezervátum területén termesztenek biogáz előállítás céljából. A hagyományos energiaültetvényekkel szemben a vadvirággal bevetett területek kis ráfordítással fenntarthatóak, ráadásul a biodiverzitást is támogatják.

Ennyi üzemanyagot gyártott a Mol használt sütőolajból

A Mol az elmúlt kilenc évben több mint 1900 tonna használt sütőolajat gyűjtött össze, amelyből bioüzemanyagot gyártanak - tájékoztatott a vállalat hétfőn.