Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

Ahogyan azt a konferencia megnyitóján Ádám József, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Energetika és Környezet Albizottságának elnöke elmondta, szeretnének a különböző megújuló energiaforrások hasznosításával, illetve azok hazai és nemzetközi helyzetével s jövőbeli kilátásaival kapcsolatban betekintést nyújtani az érdeklődőknek. Ennek kapcsán korábban már terítékre került a víz-, a bio-, és a napenergia témája, ezúttal pedig a geotermikus energiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze – elismert szakemberek előadásaival szemléltetve.

A bevezetőben elhangzott, hogy hazánk európai viszonylatban jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén, a geotermikus energia szempontjából pedig az egyik legjobb feltételekkel rendelkezik a kontinensen. Mindezek ellenére eddig ez egy kiaknázatlan területnek bizonyult – sokhelyütt általános jelenség ez –, annak ellenére, hogy használatuk számtalan pozitívummal szolgálhat.

Ádám József éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy a tavalyi esztendő őszén megkezdhette működését a Közép-Európában is egyedülállónak számító turai geotermikus erőmű, ami a föld mélyéből nyert, 129 Celsius fokos termálvíz által meghajtott turbináival 800 család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki.

– hangsúlyozta az MTA rendes tagja.

Rybach László, az MTA külső tagja, a Zürichi Egyetem akadémikusa a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnökeként számos adatot és információt gyűjtött össze az évek alatt a témában, így pontos képet adhatott a tanácskozáson megjelenteknek. A szakember grafikonon szemléltette, hogy a geotermikus energia mennyire nem fejlődött a napenergiához képest az elmúlt tíz évben, holott előtte elterjedtebb technológia volt annál. Elmondása szerint pedig remek potenciál van a geotermiában: kitűnő megoldás áramfejlesztésre, lehet használni távfűtésre, földszivattyús rendszerek által hűteni és fűteni is lehet vele, végül, de nem utolsó sorban pedig a termálfürdők is hasznosíthatják.

Vannak ugyanakkor pozitív példák ezen a téren, egyebek között a Miskolci Geotermikus Projekt, ami 28 millió euróból jöhetett létre, s aminek lényege az a két speciális kút, ami 2300, illetve 1500 méter mélyről nyeri a 100 Celsius-fok körüli vizet, ami az Avas-Dél Lakótelep fűtűsét biztosítja. Az USA-ban az újonnan épült családi házak esetében előszeretettel hasznosítják a geotermikus energiát – ahogyan azt Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese mondta előadásában –, méghozzá a hőszivattyús technológiát, aminek kiépítése itthon még viszonylag drága, de van egy javaslat, ami alapján idővel csökkenhet ennek költsége.

Még, ha nem is a családok körében, de például nagyobb cégek vagy éppen önkormányzatok esetében azért lassan kezdenek elterjedni ezek a technológiák itthon. Példaként hozták fel az előadók Újszilvás település egy használaton kívüli, speciálisan átépített kútját, amivel így jónéhány középületet tudnak kifűteni, hőszivattyús rendszert pedig egyebek között a Nagyvárad tér metrómegállójának egy helyiségében, vagy éppen Mórahalmon egy termálfürdőben, illetve a MOM Park-ban is használnak. Utóbbi esetében a szennyvízre létesült a hőszivattyús rendszer, s abból meríti az energiát – tudták meg az érdeklődők.