Back to top

Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

A geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos aktualitások kerültek napirendre a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján, melynek során kiderült: hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik e téren, s még ha ez nem is általános jelenség, egyre több helyen használják a technológiát, s nem kizárt, hogy azok rövid időn belül olcsóbbá is válhatnak.

Ahogyan azt a konferencia megnyitóján Ádám József, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Energetika és Környezet Albizottságának elnöke elmondta, szeretnének a különböző megújuló energiaforrások hasznosításával, illetve azok hazai és nemzetközi helyzetével s jövőbeli kilátásaival kapcsolatban betekintést nyújtani az érdeklődőknek. Ennek kapcsán korábban már terítékre került a víz-, a bio-, és a napenergia témája, ezúttal pedig a geotermikus energiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze – elismert szakemberek előadásaival szemléltetve.

A bevezetőben elhangzott, hogy hazánk európai viszonylatban jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások terén, a geotermikus energia szempontjából pedig az egyik legjobb feltételekkel rendelkezik a kontinensen. Mindezek ellenére eddig ez egy kiaknázatlan területnek bizonyult – sokhelyütt általános jelenség ez –, annak ellenére, hogy használatuk számtalan pozitívummal szolgálhat.

Ádám József éppen ezért örömtelinek nevezte, hogy a tavalyi esztendő őszén megkezdhette működését a Közép-Európában is egyedülállónak számító turai geotermikus erőmű, ami a föld mélyéből nyert, 129 Celsius fokos termálvíz által meghajtott turbináival 800 család egész éves villamosenergia-szükségletét elégíti ki.

„A technológia által egyebek közt nő az energiaellátás biztonsága, használata csökkenti az importfüggőséget, illetve javítja az ország helyzetét a környezetterhelés terén”

– hangsúlyozta az MTA rendes tagja.

Rybach László, az MTA külső tagja, a Zürichi Egyetem akadémikusa a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnökeként számos adatot és információt gyűjtött össze az évek alatt a témában, így pontos képet adhatott a tanácskozáson megjelenteknek. A szakember grafikonon szemléltette, hogy a geotermikus energia mennyire nem fejlődött a napenergiához képest az elmúlt tíz évben, holott előtte elterjedtebb technológia volt annál. Elmondása szerint pedig remek potenciál van a geotermiában: kitűnő megoldás áramfejlesztésre, lehet használni távfűtésre, földszivattyús rendszerek által hűteni és fűteni is lehet vele, végül, de nem utolsó sorban pedig a termálfürdők is hasznosíthatják.

„A geotermikus energia mindig elérhető, ezzel szemben viszont a szél nem mindig fúj, ahogy a nap se süt folyton” – szemléltette a lényeget Rybach László, aki szerint viszont gondot jelent, hogy kevés az e téren befektető a világban, így a kellő fejlesztésekre nem mindig jut elég forrás.

Vannak ugyanakkor pozitív példák ezen a téren, egyebek között a Miskolci Geotermikus Projekt, ami 28 millió euróból jöhetett létre, s aminek lényege az a két speciális kút, ami 2300, illetve 1500 méter mélyről nyeri a 100 Celsius-fok körüli vizet, ami az Avas-Dél Lakótelep fűtűsét biztosítja. Az USA-ban az újonnan épült családi házak esetében előszeretettel hasznosítják a geotermikus energiát – ahogyan azt Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese mondta előadásában –, méghozzá a hőszivattyús technológiát, aminek kiépítése itthon még viszonylag drága, de van egy javaslat, ami alapján idővel csökkenhet ennek költsége.

Még, ha nem is a családok körében, de például nagyobb cégek vagy éppen önkormányzatok esetében azért lassan kezdenek elterjedni ezek a technológiák itthon. Példaként hozták fel az előadók Újszilvás település egy használaton kívüli, speciálisan átépített kútját, amivel így jónéhány középületet tudnak kifűteni, hőszivattyús rendszert pedig egyebek között a Nagyvárad tér metrómegállójának egy helyiségében, vagy éppen Mórahalmon egy termálfürdőben, illetve a MOM Park-ban is használnak. Utóbbi esetében a szennyvízre létesült a hőszivattyús rendszer, s abból meríti az energiát – tudták meg az érdeklődők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Kísérletek és egyeztetések folynak a nitrátrendelet módosítása érdekében

Az Agrárminisztérium és a NAK is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg. Ezért a nitrátrendelet módosítása érdekében különböző kísérletek és egyeztetések zajlanak.

A tudomány átszövi mindennapjainkat

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóeseményét november 4-én tartották a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Az ünnepi köszöntőkből megtudhattuk, hogy a tudomány művelői napról napra újabb és újabb értékeket teremtenek, legyen szó például a gabonanövények aszálytűrésének genetikai alapjairól, a kutatók új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét.

Novemberben ismét magyar tudomány ünnepe

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén is számos programmal készül a Magyar tudomány ünnepére, amelynek mottója „Értékteremtő tudomány”. Novemberben az Agrárminisztérium (AM), valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is csatlakozik a programsorozathoz, többek között azzal a céllal, hogy bemutassák az agrárkutatás, az agrárinnováció területén elért eredményeket.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Óriási tartalékaink vannak a biomassza felhasználásában

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt ’bioeconomy’ stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza-alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel. A törekvésben résztvevők mutatkoztak be az OMÉK-on.

Inváziós fajok: minden élőlénycsoportból van már a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

Indul a kis kapacitású napelemes rendszerek támogatásának pályáztatása

Hétfőtől adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások a támogatási kérelmeiket kis kapacitású napelemes rendszerek telepítésének támogatására - tudatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel.

Agroverzum: Tudományos Élményközpont Martonvásáron

Ünnepélyes keretek között adta át Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA első tudományos ismeretterjesztő élményközpontját. A martonvásári Brunszvik-kastély kertjében lévő Agroverzumban a látogatók közérthető, interaktív formában ismerhetik meg a MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos munkáját és eredményeit.