0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 23.

Őserdőt telepítenek a Bükkbe

Magyarország mai területén már nincs ősi állapotában fennmaradt erdő. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei uniós támogatással kísérletbe kezdtek az eredeti állapotok lehetőség szerinti visszaállítására.

Egyelőre csak 1500 hektáron, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetének közreműködésével kísérleteznek –  írja a nool.hu. Nemrég erdei sajtókirándulást rendezett a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a Nógrád megyei Garáb község határában fekvő, 25 hektáros kísérleti területre. A Varjú-bérc nevű oldalban 65 éves tölgyes áll, a terület a BNPI kezelésében van.

A helyszínen Bódis Pál, a WWF erdőprogramjának pályázati ügyintézője adott tájékoztatást munkájukról. Azzal kezdte, hogy az ember terjeszkedésének először a sík- és dombvidéki tölgyesek estek áldozatul, mivel gazdálkodásra alkalmas területeket foglaltak el, faanyaguk pedig sok célra kiválóan felhasználható volt. 

A folyamatos kitermelés és az erdőgazdálkodás azt hozta magával, hogy a megmaradt tölgyesek nagy területeken azonos korú és méretű fákból állnak, élőviláguk pedig emiatt jelentős mértékben elszegényedett.

A garábi területről elmondta: a 2015-ben megkezdett mesterséges beavatkozásokkal növelik az erdei madárfajok és a rovarok megtelepedésére alkalmas élőhelyek számát. A fő célkitűzés a természetvédelmi erdőkezelés megvalósítása és tereptapasztalatok szerzése. Ezek alapján remélhetőleg az effajta erdőkezelés a későbbiekben kiterjeszthetővé válik nagyobb területekre is. A természetes állapotok visszaállítására szolgáló példák között említette, hogy úgynevezett lékeket alakítanak ki az erdőkben, egyes fák kivágásával vagy kiszárításával. Ezeknek köszönhetően több fény éri a talajszintet, fejlődésnek indulhatnak a facsemeték, és kialakulhat a cserjeszint. 

A holt és a lassan elpusztuló fának ugyanis óriási a jelentősége a természetben, például a bennük kifejlődő ragadozó rovarok képesek kordában tartani egyes erdészeti kártevők állományait.

Hozzátette: a kiszáradt ágak helyén könnyebben ácsolnak odút a harkályfajok, ezekben pedig további fajok is költenek. Az erdei élőhelyekhez kötődő madarak mintegy kétharmada valamilyen formában kötődik a holt fához.

Bódis Pál elmondta: a mai erdőgazdálkodás feltételei mellett csak a holt fa töredéke marad az erdőn, ha farakások, gallycsomók, kiszáradt fák állnak valahol, azt az ember rendetlenségnek látja, pedig ezek is a biológiai sokszínűség fenntartását szolgálják.

Ősz Gábor, a BNPI erdészeti referense egy fakúsz fészkét is megmutatta, amit a madár mesterségesen felhasított fakéreg alá épített. Ilyen helyeken a pisze denevér is rejtekhelyet talál. Hozzátette: ezek a mikroélőhelyek az egykorú, azonos fafajokból álló erdőkben rendkívül fontosak. A talajon hagyott ágcsomókban például később jó eséllyel alakul ki hangyaboly: e rovarok szintén fontosak az erdő egészsége szempontjából.

Ma a hazai erdők alig öt százaléka száz év körüli, az elfiatalodás pedig a biológiai sokszínűség eltűnését okozza.

A WWF stratégiai céljai közé tartozik ezen idős állományú erdőségek megőrzése, a munkát pedig a középkorú erdőkben már el kell kezdeni, hogy évtizedek múlva kézzelfogható eredmények szülessenek. Szintén gond, hogy a nagy, homogén erdőkben kevés az elegy fafaj, a cser és a kocsánytalan tölgy mellett a gyertyán, a madárcseresznye, a virágos kőris, a juharfajok is helyet kell, hogy kapjanak.

A BNPI összesen 650 hektár területtel vesz részt a programban.

Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) képviseletében elmondta: a DINPI öt helyszínen ad helyet a programnak. Nógrádban Diósjenő és Nagyoroszi a helyszín, emellett Fóton, Esztergomban és a budapesti Sas-hegyen valósítják meg a természetközeli állapotok helyreállítását, összesen 600 hektáron. Ennek során 210 ezer facsemetét ültetnek el, és visszaszorítják az idegenhonos fajokat is, főleg az akácot és a bálványfát.

A LifeOk Forests című projekt az összesen 1500 hektárnyi, húsz mintaterületet érintő magyarországi helyszínek mellett 500 hektáron Olaszországban is megvalósul.

A hosszú, tíz év időtartamú erdőkezelési kísérlet 8 millió eurós uniós támogatással valósul meg.

Forrás: nool.hu