Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem - Illóolajokkal a Varroa ellen

Írásaim előző részének a végén azzal az ígérettel búcsúztam, hogy most a hazai és nemzetközi méhészeti kutatóintézetekről esik majd szó. Jelen írásomban mégis az egyre szélesebb körben kutatott illóolajok/esszenciális olajok méhegészségre gyakorolt hatásainak megismerésére invitálnám a kedves olvasókat.

Így védik meg a vadméhek a háziméheket a vírusoktól

Több ezer endemikus és behurcolt méhegyedet vizsgáltak meg Michigan államban. Azon mezőgazdasági területeken volt a legalacsonyabb a három legveszélyesebb kórokozó gyakorisága, ahol változatos méhközösségek voltak jelen.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.