Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Patinás nevű méhésztalálkozók és -vásárok maradnak el

Idén több méhésztalálkozó és -vásár elmaradásáról számol be az Országos Magyar Méhész Egyesület legfrissebb közleményében. Öröm az ürömben, hogy két másik tavaszi találkozóra viszont sor kerül.

Miért és hogyan termeljünk propoliszt?

Kovács Dávid vagyok, 1992-ben születtem, és 2009 óta foglalkozom méhészkedéssel Nyírbogdányban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy csendes kis falujában. Édesapámmal, Kovács Róberttel egyszerre tanultunk meg méhészkedni.

Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

A kormány és az agrárium érdekképviseleti szervezetei az idén is folytatni kívánják a párbeszédet és az együttműködést – hangzott el az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös sajtótájékoztatóján.

Ezért hasznos a méhekkel szimbiózisban élő atka

Csodálkozva olvastam arról a kutatásról, melyben egy atkafaj jótékony hatásáról számolnak be a kutatók. Sajnos nem a háziméheken élősködő varroa atka vált egyik napról a másikra hasznossá. A tanulmány azonban nem érdektelen a háziméhekkel méhészkedők számára sem, hiszen egy méztermelésre alkalmas méhfajjal kapcsolatban vizsgálódtak a kutatók.

Engedélyezték az első rovarvakcinát az USA-ban

A nyúlós költésrothadás, vagy más néven az amerikai költésrothadás nevű méhbetegség a mézelő méhek fiasítását pusztítja, de Amerikában végre engedélyeztek egy gyógyszert, ami hatékony a bakteriális betegség ellen.

A méz bizalmi termék

A jó méz a lehető legnagyobb odafigyeléssel készül, tiszta, finom és nem utolsó sorban megbízható helyről származik, fogalmaz Dienes Attila, aki a Vas megyei Hegyfalun méhészkedik, immár negyven esztendeje.