Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kárpát-medencei akáckörkép méhész szemmel

Szokásunkhoz híven idén is körbenéztünk a környező országokban, mi a helyzet a méhészeti ágazatban. Mennyi repce- és akácméz termett, hogy állnak a mézárak, milyen a „méhészhangulat”? Hat ország akáckörképét adjuk közre.

A méhek virágporgyűjtési szokásainak áttekintése

Milyen virágporforrásokat kedvelnek a méhek? Létezik-e olyan virágpor, amelyik árt a méhek egészségének? Ezekre és egy sor más kérdésre keresték a választ a méhek virágporgyűjtési szokásaival kapcsolatos korábbi tanulmányok, amelyeket most a német méhészújság hasábjain foglaltak össze.

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (1)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem - Kitekintés a nagyvilágba

A Varroa atkák (Varroa destructor és V. jacobsoni) a mézelő méhek apró, vörösesbarna külső élősködői. Bár képesek táplálkozni és megélni a kifejlett méheken, főként a fejlődő fiasításban lévő álcákon és bábokon táplálkoznak és szaporodnak, ami a mézelő méhek fejlődési rendellenességeit és legyengülését okozza. Mindezeken túl számos vírust terjesztenek.

A méhészet művészete: az ősmagyar méhészek

Vajon milyen lehetett az ősi magyar méhészet? Amikor ezt a kérdést feltesszük, nyomban ezer újabb és újabb kérdés tolul utána. Milyen lehetett az élet az őshazában? Hol volt az őshaza? Mit nevezhetünk őshazának? Milyen nyelven beszéltek őseink évszázadokkal a honfoglalás előtt? Hogyan zajlott a honfoglalás?

Magyarország méz- és méhszerető agrárország

A teljes magyar társadalom rendkívül nagyra becsüli a magyar méhészek munkáját, mellyel elérhetővé teszik számunkra világunk egyik legtáplálóbb és legértékesebb élelmiszerét - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Méhészeti Kongresszuson, csütörtökön, Isztambulban.

Az önbeporzás hosszú távon kihaláshoz vezethet

A poszméhek segítsége nélkül a virágos növények az önbeporzásra vannak utalva, ami viszont jelentős genetikai veszteséget okoz már négy generáció alatt is, mutatta ki egy kísérlet.

Tovább kell erősíteni a török-magyar agrárkapcsolatokat

További lehetőségek rejlenek a török-magyar agrárgazdasági kapcsolatokban - jelentette ki Nagy István agrárminiszter miután Váhit Kiriscsi török mezőgazdasági és erdészeti tárcavezetővel egyeztetett, szerdán, Isztambulban.

Kémiai és biológiai szúnyoggyérítés is lesz

Kémiai és biológiai szúnyoggyérítés lesz több megyében is a héten - jelezte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel.

Precedens értékű kártérítési ítélet glifozát miatt

Az ítélet fordulópont lehet, hiszen eddig a méhészek a mezőgazdasági vegyszerek okozta károkért a legtöbb esetben nem kaptak kártérítést.