Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyomorvész kórokozója veszélyesebb, mint eddig gondoltuk

A nozémáért, vagyis a méhek gyomorvészéért egy intracelluláris parazita, a Nosema ceranae a felelős a méhek bélrendszerében. Sokkal nagyobb veszélyt jelent a méhek számára, mint ahogy azt eddig gondoltuk.

Méhészek között a Jászság fővárosában

Örömmel indultunk augusztus első szombatján Jászberénybe − ismét mézvásár, méhésztalálkozó, immáron 34. alkalommal. Azok a méhésztársak, akik a Dunántúlról érkeztek, nyugat felől közelítették meg a jászok fővárosát, elképedtek, elszomorodtak: sárga színű, élettelen, térdig érő kukorica- és tenyérnyi fejű, elszáradt napraforgótáblák mindenhol. Tragédia a köbön!

A fokföldi méh

Gyakorló méhészként a számunkra szükséges szinten ismerhetjük a mézelő méh szaporodási biológiáját. Tisztában vagyunk vele, hogy a megtermékenyített petéből női ivarú egyed fejlődik ki, a megtermékenyítetlen petéből pedig hímivarú egyed. Feltételezzük, hogy ezek örök érvényű igazságok. De valóban azok?

Ma kezdődik a Bakony Expo

Már 9. alkalommal szervezi meg Veszprém városa és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Bakony Expot. November 11. és 13. között a Veszprém Arénában ismét a termelőké és a bakonyi ízeké a főszerep.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem: a dolgozók korai öregedése, tápláltság és immunitás

A beporzó rovarok, köztük a méhek száma világszerte gyorsan csökken, ami aggodalmat kelt az ökoszisztémák és az élelmiszertermelés jövője miatt. Az ebben szerepet játszó tényezők közül mindenképp figyelmet érdemel a szegényes/elégtelen táplálkozás.

Méhészetünk az ipartörténet tükrében

Az árutermelés feltétele a hatékony gazdálkodás. „Sajnálattal tapasztaltam, hogy legszebb mézünk még potom áron is alig adható el” – állapítja meg AMBRÓZY báró A méh című könyvében. A felsorolt állítások ma is időszerűek, pedig eltelt több mint száz év. Ennyi idő után még a mesében is felébredt Csipkerózsika, mi pedig – nem lebecsülve eddigi eredményeinket – lényegében a csodára várhatunk.

Napraforgókörkép méhész szemmel

"A napraforgó mindenhol szörnyen nézett ki, végül a Jászságba vándoroltunk. Június utolsó hetében kezdett el mézelni. Egy hét után látható népességcsökkenés volt." - írja az egyik méhész, de országszerte hasonló tapasztalatokról számoltak be augusztusban.

A méhészet művészete: A méhesház 2.

Hamvas Béla talán járhatott Berzsenyi Dániel falujában, Niklán, de ezt lehetetlen bizonyítani, valószínűbb, hogy olvasott róla. Visszakeresve a sajtóban, a legkülönbözőbb írásokat találtam Berzsenyiről és a méhekről mind a mai napig. Például, hogy a kirajzott méhek a költő kalapjára telepedtek, de az nem vette észre, mert verset írt.

Újratemették báró Ambrózy Bélát

A magyar agrárium méltán lehet büszke a nagy elődök munkájára, kitartására és szorgalmára, melyekből most is erőt meríthetünk - jelentette ki Nagy István agrárminiszter báró Ambrózy Béla és báró Ambrózy Andor újratemetésén, Temesváron.

A méhész is vállalkozó 4.

A méhész, ha tudja, ha nem, vállalkozó! Ezt a tényt taglaló cikksorozatom első két részében gondos utánajárást igénylő vállalkozási ismeretekről írtam. A harmadik részben elkezdett témában kizárólag saját tapasztalatot írok le. Nem mindegy, mekkora állománnyal méhészkedünk.