Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem: a dolgozók korai öregedése, tápláltság és immunitás

A beporzó rovarok, köztük a méhek száma világszerte gyorsan csökken, ami aggodalmat kelt az ökoszisztémák és az élelmiszertermelés jövője miatt. Az ebben szerepet játszó tényezők közül mindenképp figyelmet érdemel a szegényes/elégtelen táplálkozás.

Méhészetünk az ipartörténet tükrében

Az árutermelés feltétele a hatékony gazdálkodás. „Sajnálattal tapasztaltam, hogy legszebb mézünk még potom áron is alig adható el” – állapítja meg AMBRÓZY báró A méh című könyvében. A felsorolt állítások ma is időszerűek, pedig eltelt több mint száz év. Ennyi idő után még a mesében is felébredt Csipkerózsika, mi pedig – nem lebecsülve eddigi eredményeinket – lényegében a csodára várhatunk.

Napraforgókörkép méhész szemmel

"A napraforgó mindenhol szörnyen nézett ki, végül a Jászságba vándoroltunk. Június utolsó hetében kezdett el mézelni. Egy hét után látható népességcsökkenés volt." - írja az egyik méhész, de országszerte hasonló tapasztalatokról számoltak be augusztusban.

A méhészet művészete: A méhesház 2.

Hamvas Béla talán járhatott Berzsenyi Dániel falujában, Niklán, de ezt lehetetlen bizonyítani, valószínűbb, hogy olvasott róla. Visszakeresve a sajtóban, a legkülönbözőbb írásokat találtam Berzsenyiről és a méhekről mind a mai napig. Például, hogy a kirajzott méhek a költő kalapjára telepedtek, de az nem vette észre, mert verset írt.

Újratemették báró Ambrózy Bélát

A magyar agrárium méltán lehet büszke a nagy elődök munkájára, kitartására és szorgalmára, melyekből most is erőt meríthetünk - jelentette ki Nagy István agrárminiszter báró Ambrózy Béla és báró Ambrózy Andor újratemetésén, Temesváron.

A méhész is vállalkozó 4.

A méhész, ha tudja, ha nem, vállalkozó! Ezt a tényt taglaló cikksorozatom első két részében gondos utánajárást igénylő vállalkozási ismeretekről írtam. A harmadik részben elkezdett témában kizárólag saját tapasztalatot írok le. Nem mindegy, mekkora állománnyal méhészkedünk.

Egy kezdő méhész naplója: első hónap

Castiglione Lászlónak hívnak, hosszú várakozás után, idén kezdtem el foglalkozni érdemileg a méhészettel. Korábban beszámoltam az első két családom megérkezését követő pár nap izgalmairól.

A Tiszántúlon feleannyi mézet termeltek a méhészek az aszály miatt

A nyári aszály miatt, főként a Dunától keletre a szokásos mézmennyiség felét tudták a méhészek előállítani - mondta az MTI-nek hétfőn a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület alapító elnöke.

Zárókezelés varroa atka ellen tejsavval

Egy olyan varroa atka elleni eljárást szeretnék megosztani, melyet idehaza csak kevesen használnak, de igen hatékony lehet, méhkímélő és teljesen organikus vagyis bio.

Gluténmentes és még beporzó-barát is, mi lehet az?

Hollandiában valaha elterjedt volt, számos nemzeti étel receptjében szerepel, ám erősen kiszorult a termesztésből. A reform konyha is felkarolta ezt a növényt, így termesztésében nagy lehetőségek vannak.