Back to top

Segítség – Méhrajzás!(1)

A rajzás a méhek természetes osztódási folyamata. Ne ijedjünk meg a rajtól, bárhol is bukkanjon fel. Hívjunk méhészt, hogy befogja. A folyamat elindítója a tavaszi fejlődés és nektárhordás, illetve a nagy méhsűrűség a kaptárban, amikor a méhanya rágótövi és lábtövi mirigy (glandula tarsalis) váladékának keverékét nem képes elterjeszteni a kaptárban. A rajzás az ember számára is tanulsággal jár.

Május és június a méhrajzás hónapja. A városokban sem kell manapság meglepődni, ha egy fán, kertben, vagy valamelyik parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon méhrajra bukkan az ember. Ilyenkor ne essünk pánikba. A méhraj általában szelíd, talán épp attól az újjászületéstől van elbódulva, melyen átment.

Ha kertünkbe vagy esetleg padlásunkra szállt, szóljunk egy méhésznek (netes fórumon, vagy piacon pl.), aki örömmel veszi a friss raj befogási lehetőségét, így pénzünkbe sem kerül.

Kivéve persze, ha nagyon különleges helyről kell kiszedni a rajt, melyhez speciális eszközök vagy bontás szükséges.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály

 

Az első méhrajzás az évben, április végére, május elejére esik Magyarországon, és a méhek természetes osztódását jelenti, (Lásd cikkünket: Született túlélők 2. - Mire jó a méhrajzás ) mely során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, odút, hogy új lakóhelyet keressen magának.

A rajzás június végével általában lezárul. Ha ezt követően találkozunk rajjal, azok valamilyen oknál fogva, mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból. (Lásd cikkünket - Szent Iván éjjele után csak óvatosan a rajokkal.)

A méztermelésből élő méhészek megtesznek mindent, hogy elejét vegyék a rajzásnak, mert a méhek egy részének kirajzása hagyományos felfogás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti.

A rajzásgátlás azonban különböző okoknál fogva nem mindig sikerül. Mondhatnánk szerencsére, mivel így a méhész hozzájut természetes rajokhoz is, melyek, ha adottak a feltételek, sokkal lendületesebben képesek családdá fejlődni, mint a műrajok.

A méhrajzásnak minden fázisa rendkívül érdekes, és nem csak a méhészek, de a kutatók figyelmét is magára vonta.

Mind a rajzást elindító okok, mind a raj mozgásának mikéntje – a rajban végbemenő kommunikáció – vagy akár a döntési folyamat, mely során a raj kiválasztja a felderítő méhek által kinézett új lakhelyet, nem hagyta nyugodni a méhkutatókat.

És ezúttal is kiderült, csak tanulhatunk a méhektől, mert például a nem is olyan régen tett megfigyelések a raj döntéshozási mechanizmusáról az emberek számára is példaértékűek.

De mitől kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád?

A méhészek megfigyelése szerint akkor, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méhek számára, illetve túl sok fiatal méh van munka nélkül a lépeken.

A méhek először anyabölcsőket építenek, és ha azokat a méhanya bepetézte, ezekben anyát nevelnek, hogy a hátrahagyandó méheknek is biztosítsák a méhanyát.

A méhészek tehát a méhcsalád fejlődésének ütemében – az áttelelő méhek kb. 5-7 lépen vannak a szezon kezdetén februárban vagy március elején, és számuk folyamatosan növekszik - újabb lépekkel bővítik a fészket, továbbá felteszik a mézfiókokat, hogy így is növeljék a méhek rendelkezésére álló lakóteret. A munkanélküliség leküzdéséhez pedig műlépeket tesznek be, hogy a fiatal méhek elfoglalják magukat a lépek kiépítésével.

Mindezzel persze csak ideig-óráig köti le a méhész a rajzási hangulat fokozódását, és hogy küzdelmük hatékony legyen, letörik az anyabölcső kezdeményeket, vagy a már meglévő anyabölcsőket.

A kutatások is igazolják a méhészek megfigyelését, és a hely szűkülése a kaptárban, valóban hozzájárul az anyabölcső építéshez. Akkor történik ez meg, ha a méhek száma a fészekben 2,3-ra nő köbcenitméterenként.

A kísérletek során arra jöttek rá a kutatók, hogy az anyabölcső építést az anya két hormonjának jelenléte korlátozza a lépek felületén.  A rágótövimirigy és az anya lábtövi mirigyének (glandula tarsalis) keveréke megakadályozza az anyabölcső építését. Logikus tehát, hogy ha a méhek sűrűn ülik a lépet, akkor ez a „keverék”, nem tud eljutni a lépek felületére, vagyis az anya nem tudja maradéktalanul „belépkedni” a lépeket, és a méhek nem érzékelvén ezeket a feromonokat, anyabölcsőket kezdenek húzni.

A következő cikkben a raj döntési mechanizmusát szeretném bemutatni, melyet Seeley professzor kutatott, és mely a hatékony emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Lásd: Segítség- Méhrajzás! (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészruha

A Méhészet szaklap legújabb sorozatában a méhészethez kapcsolódó szakmákat szeretnénk bemutatni: azokat a szakmákat, amelyek nélkül sokkal nehezebben boldogulnánk a mindennapjainkban. Legelőször is a méhészruhákról és készítésükről lesz szó. Igen megosztó téma: van, akinek egyáltalán nincs rá szüksége, és van, aki nem is méhészkedne nélküle. Egy dolog biztos: méhészruhára szükség van, így azokra is, akik megvarrják. NYÁRI PIROSKA segített nekünk összefoglalni, mitől is lesz jó a munkaruhánk.

Német méhészek között

Október második felében volt szerencsém részt venni egy németországi szakmai kiránduláson. Az utazás első felében német méhészeteket látogattunk, a másodikban pedig Németország legnagyobb méhészeti kiállítását tekintettük meg Friedrichshafenben. A következőkben az itt tapasztalt érdekességeket veszem sorra, értelemszerűen egy magyar méhész és általánosságban a magyar méhészet szemszögéből.

A méhészet művészete 11. - Arisztotelész és a méhek megfigyelése 1.

2022 őszén az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak Görögország harmadik legnagyobb városába, Patraszba egy költészeti fesztiválra, és Athénba is. Mindkét helyre azért, mert szerkesztettem és előszót írtam a Fiatal magyar költők antológiájához, amely görögül és magyarul jelent meg.

Válogatás az év méhészeti cikkeiből

Közeledve az évnek ahhoz a szakaszához, melyben a legtöbb idő jut olvasásra és tanulásra, arra gondoltam, válogatok a karácsonytól karácsonyig született cikkekből. A válogatás bár szubjektív, de olyan technológiákat vagy kutatásokat érint, melyek gyökeres változást hozhatnak. Ezzel kívánok minden méhésztársamnak Boldog Karácsonyi Ünnepet és sikeres felkészülést a következő méhészeti évre!

Méhecskék ajándéka

Aprócska, de melegséget varázsol a hideg, sötét téli estékbe, illatával, fényével meghitt hangulatot teremt. Mi az? Hát persze, a gyertya! Méghozzá a hamisítatlan, tiszta méhviaszgyertya. Amiről ki tudhatna többet, mint készítőjük, egy szenvedélyes méhészhölgy. A mézek, lépek és gyertyák rejtelmeibe Molnár-Kun Lilla avat be.

Méhviasz gyertyák adventre készülődve

A méhviasz (cera alba) az Apis nemzetségbe tartozó mézelő méhek (Apis mellifera) által termelt természetes viasz. A méhek ebből a viaszból építik ki a kaptárt/fészket alkotó lépeket.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem - Tudomány a méhészet szolgálatában

Méhészeti kutatóintézetek, kutatási eredmények - Nem akármilyen apropója van a témának, ugyanis 120 éves a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság.

Az amerikai költésrothadás ellen jól jöhetnek a lactobacilusok - viszont a sima cukorlepény növelheti a kórokozók számát

Az amerikai költésrothadásra, melyet egy baktérium, a Paenibacillus larvae okoz, nincs gyógyszer, antibiotikumokkal való kezelése pedig szigorúan tilos, hiszen rezisztenciát okozhat.

A méhrajok nagyobb elektromos térerősséget gerjesztenek mint egy viharfelhő

A méhrajok ezer V/m elektromos térerősséget is gerjeszthetnek. A raj töltéssűrűsége nagyobb mint a viharfelhőké vagy az elektromos töltéssel rendelkező porviharoké.

Átadták az Év kiváló magyar méze verseny díjait

A XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon szombaton hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb magyar mézét.