Back to top

30 éves a Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 30 alkalommal reendezték meg a Nyúltenyésztési Tudományos Napot a Kaposvári Egyetemen. A hazai nyúlhús 97 százaléka továbbra is exportra megy. Épp ezért kiemelt cél a nyúlhúsfogyasztás ösztönzése, a kampánnyal elsősorban a fiatalabb korosztályt szólítanák meg.

1988-ban a budapesti Nyúltenyésztési Világkongresszuson a legtöbb előadást magyarok tartották, akik szembesültek azzal, hogy gyakorta nem is tudják egymásról, hogy kísérleteket végeznek nyulakkal, illetve milyen kísérleteket végeznek. Szendrő Zsolt Fekete Sándorral és Sinkovics Györggyel ezért eldöntötték, hogy minden évben egy-egy tudományos összejövetelt rendeznek.

Ezen az eseményen mindenkinek módjában áll beszámolni nyulakkal végzett kutatásairól. Ez egyben kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak a kutatók ismerhessék meg egymás munkáját, hanem a nyúltenyésztés minden területén dolgozó más szakemberek – többek közt termelők - is első kézből értesülhessenek a különféle vizsgálatok, kísérletek eredményeiről. Akkor még nem gondolta senki, hogy ezzel egy igazi hagyományt teremtenek, mely a magyar mezőgazdaság egyik külföldön is jól ismert kiemelkedő eseménye, s melynek azóta mindig a Kaposvári Egyetem (illetve korábban annak jogelődje) biztosítja a méltó helyszínt, hátteret.

Dr. Matics Zsolt, az idei rendezvény szervezőbizottságának elnöke köszöntötte a 30. Nyúltenyésztési Tudományos Napokra összegyűlt szakembergárdát, majd Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja szólt az egybegyűltekhez.

Szendrő Zsolt

Ezt követően Szendrő Zsolt akadémikus, az egyetem nyugalmazott munkatársa egyfajta történelmi visszatekintést adott a rangos eseményről. Elmondta, hogy 30 év alatt összesen 570 előadás hangzott el, ami egy világkongresszus megrendezéséhez is elegendő lenne. Terjedelme 4200 oldal, aminek újbóli elolvasása igen hosszú időt venne igénybe. Legalább negyvenen lehetnek azok, akik e rangos kaposvári rendezvényen próbálgatták először szárnyaikat, és részben az itt előadottakból írták disszertációjukat és szereztek PhD fokozatot. Az előadók közül többen MTA doktora címet szereztek, sőt hárman akadémikusok is lettek.

 Juráskó Róbert a nyúltenyésztés aktuális helyzetét elemezte. A szakemberek hangsúlyozták: a nyúlhús 97 százaléka továbbra is exportra megy. Épp ezért kiemelt cél a nyúlhúsfogyasztás ösztönzése, a kampánnyal elsősorban a fiatalabb korosztályt szólítanák meg.

A résztvevők a nyúltenyésztés teljes vertikumát felölelték: egyetemen és kutatóintézetben dolgozó oktatók, kutatók és hallgatók, a nyúlágazat vezető szakemberei (takarmánygyártók, vágóhidak képviselői) és nagyszámú termelő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.