Back to top

Póka Egon: Lételeme a zene és az erdő

Kőbánya a hazai rock és blues zene szempontjából különös jelentőségű: a műfaj nagyjai közül többeknek is ebből a fővárosi kerületből indult a pályafutásuk, ennek okán pedig több dalban is visszaköszönnek az itt megélt emlékek – a maguk nyers valójában. Póka Egon, legendás basszusgitáros és zeneszerző máig ott él és alkot, ám a kemény bulik és a lázadás helyett már a tanítás tölti ki az életét.

A Kőbányai Zenei Stúdió alapítójaként és igazgatójaként zeneszerető fiatalokat tanít és terel a pálya felé. Mindezt a hagyományos tanár-diák kapcsolatnál közvetlenebb módon teszi, hatalmas zenei tapasztalattal és a „jóra neveléssel”, erdőjáró emberként például a természet szeretetének átadásával.

Fontosak a hagyományok

A Kőbányai Zenei Stúdió régi épületébe lépve, megannyi hangszer és zenésztanonc között elsétálva találtuk meg Póka Egont, aki beszélgetésünk apropóján negyedórás csendre intette a szomszéd teremben próbáló diákjait.

„Az iskolát húsz éve hoztuk létre egy akkoriban merőben újnak számító elképzelés alapján, s az azóta eltelt időben, a tanulók és tanárok ötleteinek és véleményének figyelembevételével sikerült jól működő, felhasználóbarát közeget teremteni. Az intézmény nemzetközi összehasonlításokban is megállja a helyét”

A Kőbányai Zenei Stúdió 20 éve működik
A Kőbányai Zenei Stúdió 20 éve működik
– mondja Póka Egon, aki szerint a zene terén a közízlés egyre inkább hanyatlik. A fiataloknak meg kell mutatni olyan alapműveket, amelyek általában eszükbe sem jutnának.

„Nincs zene Csajkovszkij, Beethoven vagy Bach nélkül, de ide sorolhatom Jimi Hendrixet és Eric Claptont is. A zene folyamatosan változó, kreatív műfaj, de a hagyományok megismerése nélkül nem lehet hitelesen művelni; tudnunk kell, honnan jöttünk”

– folytatja a Hobo Blues Band és a P. Mobil egykori basszusgitárosa.

Póka Egon majd ötvenéves szakmai pályafutása a tanulók előtt nyitott könyv, így ha adott esetben óra közben át kell adni a tanáruknak a hangszert, mert valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnék, sosem restek megtenni ezt.

„A vadászathoz hasonlóan itt sem elég elmagyarázni, hogy tartsd, illetve használd a fegyvert – jelen esetben a hangszert –, át kell venni, és meg kell mutatni. Erre az iskolában természetesen minden tanár képes”

– mutat rá, hogy az intézményben oktatók gyakorlott zenészek. Az iskola közössége szinte szimbiózisként működik: a tanárok gyakran játszanak közös zenekarokban a tanulókkal az iskolán kívül is, de az sem ritka, hogy külsős együttesektől érkezik a megkeresés, miszerint beugró zenészre van szükségük. „Két volt növendéke – Szakadáti Mátyás és ifj. Tornóczky Ferenc – játszottak már a P. Mobilban, Deák Bill Gyulával és a Hobó Blues Bandben is, nem mellesleg pedig tanítanak is az iskolában” – mondja büszkén Póka Egon. Ő egyébként jelenleg is aktívan zenél: évek óta fellép Hobóval, van közös zenekara Tátrai Tiborral, illetve saját együttesével, a Póka Egon Experience-szel is játszik, kiegészülve mások közt a már említett két fiatal tanítványával.

Büszke kőbányai

Körülnézve kicsit az iskolában, az embernek olyan érzése támad, mintha időutazáson venne részt. A falon a régi idők legendás rocksztárjait ábrázoló hatalmas montázs, a folyosókon a legkülönfélébb hangszerek, a termekből kiszűrődő próbák hangja és a sok régi vágású rocker – mintha megállt volna az idő, s valahol egy ’70-es évekbeli közösségi házban lennénk Kőbánya közepén.

Ez számukra egy kis sziget – erősíti meg bennem az érzést Póka Egon, majd hozzáteszi mosolyogva: „talán egyedül akkor érzékeljük, hogy kapcsolatban vagyunk a külvilággal, amikor áramszünet van.” A zenész-iskolavezető büszke, hogy élete java részét Kőbányán töltötte. Ismerik és szeretik a kerületben, ő pedig ott segít, ahol tud. Kis meglepetésemre azonban kiderül: mindent összevetve nem szereti a városi létet.

Már édesapjával is rótta az erdőt
Már édesapjával is rótta az erdőt
„Édesapám Erdélyben született, s már egészen fiatalon erdőjáró ember lett belőle, így hát nem csoda, hogy a természet szeretete rám is átragadt. Annak ellenére, hogy mi már a városban laktunk, azt tanácsolta nekem, válasszam hivatásul az erdész szakmát. Akkoriban legyintettem rá, később azonban beláttam: a legjobbat akarta nekem.

Bár nem bántam meg, hogy zenei útra tértem, az erdészek élete az egyik leginkább irigyelt életforma számomra.

A leggyakrabban a Gerecsében vadászik
A leggyakrabban a Gerecsében vadászik
Otthon, a kertben jól érzem magam, de nem tudom teljesen kizárni a külvilágot; az erdő az a hely, ahol teljes mértékben önmagam lehetek. Sokan tartják, hogy félelmetes lehet a „semmi közepén”, erdőben élni, én viszont úgy látom, a város félelmetesebb. Éppen ezért - ha tehetem - szívesen időzöm kis parasztházamban, s ahonnan aztán kutyáim társaságában indulok a zöldbe: fantasztikus érzés puskával a vállamon, a kutyáimmal sétálni az erdőben!” – mondja Póka Egon, aki hobbijának legszívesebben a Gerecse hegység lábánál fekvő Bajna község közelében hódol. „Egy nagy vadas terület van ott, ahová általában társas vadászatok alkalmával járok – barátokkal beszélgetve, fácánt hajtva. Ezt szeretem igazán, a lesen várós vadászat nem az én műfajom” – teszi hozzá.

Csak örömmel érdemes

A zenész számára a természet egyfajta ihletet adó, gondolkodást serkentő tér is, ahol hatalmas távolságok nyílnak meg a szűk, városi utcákhoz és területekhez szokott szem számára. Ezt az érzést, s úgy összességében a természet és az erdő iránti szeretetet igyekszik átadni két unokájának is – egy kislány és egy tizenhat éves fiú nagypapája Póka Egon. A nagyobbik unoka egyébiránt zenél is – dobol és zongorázik –, de hogy mivel szeretne később foglalkozni, még nem dőlt el.

„Születésnapomon játszottunk együtt, de focizni is legalább ennyire szeret. Tehetséges fiú, de ráerőltetni nem szeretnék semmit. Egyiküknek sem kell feltétlen zenésznek lenniük; az örömöt és a boldogságot kell megtalálniuk abban, amit csinálnak. Úgy vélem, ebben fontos szerepet játszik a természet szeretete, éppen ezért igyekszem erre nevelni őket”

– fogalmazott a legendás zenész.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyerekek százai fedezték fel a nyíregyházi erdőt

A XXV. Erdők Hete nyitónapján a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdei Iskolája a Tuzson János Botanikus Kertben tartott foglalkozást. A gyerekek – a Nyíregyházi Erdőjáró Szakkör tagjai – megismerkedhettek a botanikus kert történetével és az elkövetkező évek terveivel. A program részeként elültették az idei év fája, a lisztes berkenye egy példányát is.

Az EU erdészeti stratégiájának végrehajtása nem elég eredményes

Az uniós szakpolitikák foglalkoznak az erdők biológiai sokféleségével, megőrzésével és az erdőket érintő éghajlatváltozás kezelésével, azonban hiányosságok mutatkoznak a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az ellenőrzések az Európai Bizottság részéről - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.

Száz programmal vár az idei Erdők Hete

A XXV. Erdők Hete programsorozat az erdőgazdálkodás fenntartható gazdálkodásban betöltött szerepét és azon belül a szakértelem fontosságát hangsúlyozza – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára az Erdők Hete alkalmából.

Közös felelősségünk az állatok megóvása és az élővilág védelme

Számos intézkedés született az elmúlt időszakban az állatok védelme és a teremtett világunk megóvása érdekében - hívta fel a figyelmet az Állatok Világnapja kapcsán Nagy István agrárminiszter.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Falatnyi különbség döntött a KÁN Főzőversenyen

Megkezdődött a KÁN Egyetemi Napok második, családi napja. Október 2-án kezdetét vette a Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napok az Élményligetben. A megnyitó a MATE Udvarban zajlott, ahol a zsűri mellett a 10 főzőcsapatot is köszöntötték.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Gombásznapot rendeznek a szegedi füvészkertben

A gombák különleges világába tekinthetnek be azok, akik vasárnap ellátogatnak a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjébe a gombásznapra - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.