Az afrikai sertéspestis (ASP) nem csak vállalati, hanem piaci szinten is gond. Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese jelezte, a kamara piaci ügyekbe nem avatkozhat bele, viszont az eddigi kamarai feladatokon túl a termelők, a feldolgozók és a kereskedők, azaz a sertéságazat valamennyi résztvevőjének kérésének eleget téve a piaci folyamatok alakulását igyekszik segíteni – írja a nak.hu.
Mint mondta, ennek részeként a kamarán belül megalakult – az öt-öt legnagyobb sertéstartó és -feldolgozó cég, illetve szervezet képviselőit tömörítő – munkacsoport fő feladata:
Mivel a Gazdasági Versenyhivatal nem emelt kifogást ez ellen, Papp Gergely szerint várhatóan 2-3 héten belül állhat elő a munkacsoport az első nyilvános javaslatával. Ezeket pedig az érintettek akár bele is foglalhatják szerződéseikbe. Mint mondta, a cél az, hogy a kamara az ASP okozta helyzetben ezzel is jobb túlélési esélyt teremtsen valamennyi szereplő számára.
Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint az elmúlt években több konferencia is elemezte az ASP járványtanát, virológiáját, kórbonctanát, a lehetséges járványügyi intézkedéseket, sőt a ragályfogó, ragályterjesztő tárgyakat és más tényezőket is. A nagy figyelem indokolt, elvégre a közel 200 ezer hazai koca – köztük a nagyjából 150 ezer nagyüzemi körülmények között tartott állat –, és az a mintegy 280 ezer ember, akinek a sertéságazat – a sertéstartáson, a takarmány- és beszállító-iparon, valamint a magyarországi élelmiszer-feldolgozóiparon keresztül – munkát ad.
– A sertéstartókat és feldolgozókat, intézetvezetőket és állatorvosokat informálni kell, hogy ne féljenek attól, ami a várt módon és elkerülhetetlenül megjelent az országban, hanem közösen kezdjük el a józan védekezést e betegség ellen – mondta a rektor.