0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kiderül, valóban más minőségű élelmiszer kerül-e hazánkba

A Keleten és Nyugaton is forgalmazott termékek eltérő összetétele eddig nem volt bizonyítható, most az unió indít sorozatvizsgálatot. Győrben fognak bevásárolni a jövő héten az Európai Bizottság kettős minőségű élelmiszereket vizsgáló szakértői.

Közép- és kelet-európai országok egy csoportjának kérésére az Európai Bizottság tavaly kezdte el vizsgálni, hogy bizonyos élelmiszerek valóban silányabb minőségben kaphatók-e a kontinens keleti felén, mint a nyugatin – írja a Népszava. Ha az elemzések során beigazolódik a gyanú, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket példásan megbüntethetik.

Hogy pontosan mit fognak a kosárba tenni a szakemberek, azt nem árulták el; csak annyit mondtak, hogy alkoholos és alkoholmentes italokat, mirelit termékeket, valamint édességet.

A magyarországi árukat osztrák és németországi boltokban beszerzett, azonos termékekkel fogják összevetni.

A Brüsszeltől 100 kilométerre fekvő Geel városában működő intézményben dolgozó kutatók és szakemberek a közösségi intézményeknek és a tagállamoknak nyújtanak tudományos támogatást az élelmiszerbiztonsággal, egészségüggyel, nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásához, illetve végrehajtásához.

Tavaly óta feladatuk a kettős minőségű élelmiszerek problémájának a feltárása is. Már elkészítették az azonos márkájú és csomagolású termékek összetevőinek és állagának, aromájának összehasonlíthatóságát lehetővé tevő módszertant, amire támaszkodva hamarosan megkezdik a több tagországra kiterjedő tesztelések megszervezését. Eredmény az év végére várható.

Mi alapján döntenek?

Franz Ulberth csoportvezető szerint a minőségi különbséget általában nehéz megállapítani, hiszen sok függ az egyéni ízléstől, elvárástól, érzékeléstől. A panaszosok által eddig bemutatott bizonyítékok sem állták ki a hitelesség próbáját, mivel eltérő mintavételi, tesztelési előírásokat követtek, és a kapott adatokat sem értelmezték egységesen. Az uniós kutatóközpont geeli részlegében ezért először egy módszertani útmutatót készítettek, amelynek alapján most már el lehet végezni a termékek összehasonlító tesztelését, majd az eredmények megbízható összevetését.

A vizsgálandó élelmiszerek listáját az érintett országok hatóságai állítják össze, és a vizsgálatokat is ők fogják elvégezni a közösség pénzügyi támogatásával.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) vár ez a feladat. Előtte azonban az EU kutatóközpontjának korszerű berendezésekkel felszerelt geeli részlegében kipróbálják a Győrben és másutt vásárolt termékeken, hogy mennyire megbízhatóan működik a módszer.

A geeli laboratóriumokban hosszú ideje fejlesztenek és állítanak elő hitelesített összetételű vizsgálati anyagokat laboratóriumi mérésekhez, többek között élelmiszerek teszteléséhez. „Európa egyetlen országában sincs ekkora kapacitással bíró és hasonló feladatokat ellátó laboratórium” – mondja Hakam Emteborg csoportvezető, miközben a munkatársa épp bekészít egy halszeletet a centrifugába vizsgálati célokból.

A kutatórészlegben behatóan elemzik azokat a csomagolóanyagokat is, amelyek valamilyen módon érintkeznek az élelmiszerekkel.

A műanyag palackok veszélyességéről már nem kell meggyőzni a közvéleményt, de a laborlátogatáson kiderült, hogy nemcsak a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol, hanem például az itallal érintkező kristálypohár is ártalmas lehet az egészségre. Az Európai Unióban egyelőre nem követelmény a csomagolóanyagok vagy főzőedények egészségbiztonsági felcímkézése, ez azonban változhat a közeljövőben, nem utolsó sorban a Geelben folyó tudományos vizsgálatok eredményeként.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban elkövetett csalások évi 8-12 milliárd euróval rövidítik meg az uniós termelőket és forgalmazókat.

A csalók egyik kedvence a bor, amit előszeretettel vizeznek vagy cukroznak. A megtévesztés leleplezésében élen járnak az EU egyetlen bor-adatbankját kezelő kutatórészleg szakértői. A geeli laboratóriumban őrzött borminták alapján bármely termelő vagy forgalmazó megállapíthatja, hogy a boltokban kapható nedű valóban onnan származik-e, ami a címkéjén olvasható, illetve hogy a gyanúsan híg vagy édes borba szabálytalanul „belenyúltak-e”. A kutatók csak a kémcsövek tartalmát vizsgálják, érzékszervi ellenőrzés nincs.

Forrás: nepszava.hu