Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója Brüsszelben, a sörfőzdék konferenciáján nyilatkozott a Világgazdaságnak. Elmondta, hogy a Magyarországon fogyasztott csapolt sörök több mint 90 százaléka itthon készül.
Romániában 9 százalékra mérsékelték a csapolt sör áfáját a vendéglátásban. Csaknem egy tucat uniós országban alkoholos italokra is vonatkozik már a kedvezményes áfa.
Magyarországon az utóbbi három évben növekszik a sörpiac, minőségében és volumenében is – mondta Schillinger Attila. A prémiumkategóriák az utóbbi években két számjegyű növekedést könyvelhettek el, a mennyiségi bővülés pedig 2-4 százalékot tett ki (kivéve 2016-ban, amikor stagnálás volt). Az igazgató szerint:
A nagy sportesemények, például a foci-vb 1-2 százalékos növekedést hozhat itthon a sörfogyasztásban.
Ha mi rendeznénk ilyen viadalt, az 4-5 százalékos emelkedést jelentene. A meleg, napsütéses időjárás kedvez a sörivásnak (itthon is): Svédországban és Norvégiában sörfogyasztási csúcsot hozott az elmúlt hetek kánikulája, míg Spanyolországban és Portugáliában a rossz idő visszaesést okozott.
Belgiumban az előállított sörmennyiség 75 százaléka kivitelre készül. Csehországban hetente nyílik egy sörfőzde; Schillinger több anekdotát hallott már sörturizmusról, ám erről nincsenek adatai.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója úgy látja: a fogyasztók egy részénél érzékelhető márkahűség, a prímet a lager típusú sörök viszik itthon (ezek adják a piac 80-90 százalékát). A kisüzemi és a nagyüzemi sörfőzdék innovációjának köszönhetően 2017 áttörést hozott, megjelentek a speciális főzetek, sőt már szezonális különlegességek is kaphatók. Schillinger jelezte: a szövetség építi a sörkultúrát, nagyon jó ázsiójuk van a magyar söröknek, idén elindult a Csapra, magyar! kezdeményezés is, hogy kóstoljuk meg csapolt söreinket.