Back to top

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a jövő őszre megvalósuló 700 millió forintos beruházás kivitelezői szerződését kedden írták alá a somogyi megyeszékhelyen - tájékoztatta a Kaposvári Egyetem az MTI-t.

Közleményük szerint a létesítmény a felsőoktatási intézmény területén, az úgynevezett Csillagistálló helyén lesz, és olyan környezeti szituációk modellezéséhez biztosít megfelelő körülményeket, amelyek segítenek a klímaváltozásnak ellenállóbb növényfajták létrehozásához, az optimális növénytermesztés megtalálásához.

Kiemelték, az építkezés a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztéséért 2017 januárjában létrejött, az egyetem, a Bábolna Tetra Kft., és a Dalmandi Mezőgazdaság Zrt. alkotta konzorcium 4 évig tartó, 5,9 milliárd forintos együttműködésének legnagyobb, leglátványosabb beruházása.

A konzorcium képviselői korábban elmondták: a 4,1 milliárd forint európai uniós és hazai támogatást élvező projekt célja, hogy segítse a hazai agrártermékek biztonságos előállítását. Az együttműködő partnerek ipari kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket magukba foglaló harminc feladatot vállaltak. Ezek között van káros hatásokat csökkentő növényvédelmi rendszerek kidolgozása, növényállomány monitorozása, növények víz- és energiaforgalmának modellezése, hőtűrő baromfihibridek nemesítése és megfelelő takarmányozási módszerek megtalálása is.

A költségvetés mintegy harmadát infrastrukturális beruházásokra fordítják. Az egyetem területén a központ mellett vizsgáló állomásokat hoznak létre, laborokat rendeznek be és szerelnek fel, a kutatásokhoz szükséges szélsőséges körülményeket klímakamrákban biztosítják.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a kertészeti ágazatban

A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a stratégiai partner szakmai szervezetekkel közösen – nagy erőkkel dolgozik a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

Új fegyver a szúnyogok ellen

A University of New Mexico kutatói kidolgoztak egy eljárást, amivel inszekticid hatású narancsolajat juttatnak élesztősejtekbe, hogy a kombinálásukkal környezetkímélő módon pusztítsák el a szúnyoglárvákat.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.