Back to top

Az éghajlatváltozás akár harmadával is csökkentheti a fehérjenövények hozamát

A klímaváltozás elleni érdemi és azonnali intézkedések nélkül az egészséges táplálkozás fontos összetevői válhatnak egyre nehezebben elérhetővé – figyelmeztet egy friss, a brit Nemzeti Tudományos Akadémia lapjában megjelent tanulmány.

2050-re a világ fehérjenövény ellátása több mint harmadával eshet vissza egy friss  kutatás szerint – legalábbis, ha az illetékesek nem tesznek sürgős lépéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az egyre nagyobb vízhiány és a növekvő átlaghőmérséklet komoly veszélyt jelent a világ mezőgazdasági termelésére, ez pedig hatással lehet a közegészségügyre is, hiszen így az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú összetevői - a pillangósvirágúak közé tartozó fehérjenövények - válhatnak egyre nehezebben elérhetővé, nem beszélve az élelmiszer-biztonsági kockázatokról.

A világ legnagyobb szójatermelője az USA, a második Brazília, őket pedig Argentína követi
Korábbi kutatások szerint a légkörben lévő üvegházhatású gázok - mint a szén-dioxid - szintjének emelkedésével a terméshozamok is nőhetnek. Ám az új kutatás szerint, amely 1975-ig visszamenőleg elemezte újra a kutatási eredményeket, ezt a lehetőséget az egyéb környezeti hatások eltörlik.

A kutatók éppen ezért több tényezőt is vizsgálnak a növénytermesztés jövőjét illetően: az emelkedő hőmérséklet és az öntözéshez szükséges vízkészletek csökkenése mellett az üvegházhatást okozó gázok növekvő szintjét is figyelembe veszik.

A kutatók prognózisa szerint az olyan haszonnövények és hüvelyesek globális átlaghozama, mint például a szójabab vagy a lencse 35, illetve 9 százalékkal csökkenhet néhány évtized múlva. 

Ha nem hoznak mihamarabb az ennek megelőzését célzó intézkedéseket. A kutatók szerint a világ minden pontján elsőbbséget kellene élvezniük azoknak a rendelkezéseknek, amikkel növelhető a mezőgazdasági ágazat környezeti változásokkal szembeni ellenállóképessége.

 

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó pillanatban menekültek meg az európai búzamezők

A száraz, tavaszi időjárás kis híján megtizedelte az európai búzatermést, de a májusi eső időben érkezett és a legnagyobb búzatermesztő országok számításai szerint jó év vár a gazdákra.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Szerbia kiszorul az európai cukorpiacról

A szerbiai gazdák az idén mindössze 30 ezer hektáron vetettek cukorrépát, ami 50 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Leépülőben a zöldségnövény-termesztés

Szerbia behozatalból fedezi paradicsom-, uborka-, burgonya-, káposzta- és babszükséglete nagy részét, holott a bab például nemzeti eledelnek számít.

Tovább folytatódik az amerikai-kínai vámháború

Kína megemeli több ezer amerikai importcikk pótvámját június 1-jétől - közölte hétfőn a kínai államtanács vámügyi bizottsága hétfőn.